Seite - 544 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Horvát-Szlavonország (2), Band 24/2

544 vezető nagy út csomópontja volt. A XV. század közepén Borich boszniai bán ivadékainak, a Beriszlók, a Grabariai Dezsők és mások birtokában találjuk, s ekkor a Brod név is előjön, a mi a gázlót, átjárót jelent. Azonban nem egyedül a hely neve, hanem egész létele is mindenkor legbensőbben összefüggött a Szávával. A folyó áradásaitól fenyegetve, mely különböző alkalmakkor egész részeket elsodort, Brod mindig újólag megerősíttetett és részben újra épült, mivel föntartása, mint megerősített hídfőé és fontos átkelési ponté, nagy fontosságú volt. 1716-ban készültek a mai erődítések és ezáltal a hely felső és alsó városra oszlott. A török uralom idejében az egész város csak egy hosszú útczából állott a Száva partján, olyanformán, mint Boszna-Brod a megszállás előtt. Az erőd alapítása óta a város gyorsan fejlődött, új utczák épültek és a vásártéren az első házat báró Trenk Ferencz parancsnok emeltette, a kire még ma is emlékeztet néhány helyi elnevezés. Abban az időben a város minden oldalon kiterjedt erdőségekkel volt körülvéve. A törökök jól tudták, hogy a vidék elfoglalása után, 1550 körűi, miért szállották meg Brodot. Dzamiákat építettek és egészen megfészkelték itt magukat, a mi az 1883-ban fölfedezett, számtalan turbános sírkővű temetőjökről fölismerhető. E mellett a Ferencz- rendiek, mint más szlavóniai helységekben, itt is fönn tudták magokat tartani s templomaikat és kíastromaikat a legroszabb időkben is megmentették. A mikor a törökök 1680 táján nagy hadjáratukat Bécs ellen előkészíték, Imbrisinovié Lukács, ki a törökök elleni szabadságharczokban elévülhetetlen dicsőséget szerzett magának, Brodból figyelte meg a törökök mozgalmát és fegyver- kezéseit. Tudósításait egy kivájt botban juttatta el Relja nevű megbízottja útján a császári hadvezérekhez. A mint 1691 után Brodot a törökök föladni kényszerűitek, Savojai Jenő herczeg a hely első parancsnokáúl Jaric Ágoston Ferencz-rendit nevezte ki. A határőrvidék fölállítása után a lakosok vették át a éardakok, a Száva mellett lévő őrházak őrzését, a miért az adók alól föl voltak mentve. Ettől kezdve maradt Brod a határőrvidékhez csatolva és így katonai várossá fejlődött. Az új szlavóniai határővidék 1735-ben három kapitányságra: a péterváradi-, gradiskai- és brodira osztatott, melyek az eszéki fő parancs- nokság alatt állottak. E kapitányságokból fejlődtek ki később a határőrző ezre- dek. Brod lakosai azonban csak lassan szoktak békés polgári élethez, és a város története több oly eseményről szól, melyekből fölismerhető, hogy a harczias szellem nemcsak a harcztéren, hanem erőszakoskodásokban is nyilvánúlt. Midőn 1735 telén Janíikovié brodi fő kapitány Joza és Pasa Jakab kapitányok-