Seite - 552 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Horvát-Szlavonország (2), Band 24/2

552 leten 287.330 métermázsa zab és 96.570 hektáron 1,540.917 métermázsa tengeri. Kisebb mennyiségben árpát, rozsot, repczét, burgonyát, kölest és kendert is termesztnek. Kedvező fekvése és szelíd éghajlata miatt a megye a gyümölcstermesz- tésre fölötte alkalmas. Hatalmas és nagyszámú szilvásaiban terem ama bő czukortartalmú szilva, mely aszalva kitűnő kiviteli czikk gyanánt szerepel, összezúzva és megfőzve adja az édes szilvaízt, égetve pedig a híres szilva- szeszt (sljiovica). Ezenkívül a szerémségi cseresznyének és almának is nagy a kelendősége; a Vukovár-vidéki görögdinnye meg óriási nagysága, finom zamatja és nagy czukortartalma miatt még a külföldön is hírre vergődött. A szerémségi szőlőknek a rómaiak kora óta világhírük van. Az első, Görögországból hozott szőlőtőkét Probus császár ültette 278-ban Krisztus születése után. Mikor 1885-ben a filloxera a Szerémségben is föllépett, — s az ottani szőlőket egészen elpusztította, — a megyében a szőlők területe 2 2.000 holdra rúgott, azaz Horvát- és Szlavonország összes szőlőinek 28 százalékát tette. A Szerémség leghíresebb szőlőtőkéje Skadarból (kadarka), Albániából, származik; ez a szőlőtőke adja a Salaksija néven híres vörös bort, s ennek megaszalt bogyóiból készítették a karlóczai aszút. Ismert nevet vivtak ki a borkereskedésben a szerémi és karlóczai ürmösborok is; e csemegeborokból azonban sokkal kevesebbet termelnek hazájukban, mint a mennyi jól hangzó nevük alatt a piaczra kerül. Szerémmegye lakossága 1880-ban 296.878, 1890-ben pedig 347.022 lélekre rúgott. E tíz év alatt tehát a népesség örvendetes szaporodása 50.144 lelket tett ki, a mi 16.8 százaléknak felel meg. A lakosság tíz kerületbe osztva három várost (Zimony önálló municipium) és 142 községet népesít be. A házak száma 56.417, a terűlet 1,193.067 holdat (709 négyszögöles) tesz ki. A lakosság a nemzetiségek szerint 1890-ben így oszlott meg: 155.291 szerb, 93.707 horvát, 57.508 német, 20.854 magyar> 9224 tót, 3452 rutén, 1315 szlovén, 972 cseh és 4699 más nemzetiségű. Vallás szerint volt 159.344 görög-keleti, 156.183 katholikus, 4072 görög-katholikus, 18.171 evangelikus, 5114 evangelikus református és 3759 zsidó. Végűi 373 lélek különféle be nem fogadott vallásfelekezetnek, mint példáúl a naza- rénusnak, volt a híve. Foglalkozás szerint a megye lakossága így oszlott meg: 2.39 százalék szellemi foglalkozással keresi kenyerét; 77.39 százalék őstermeléssel, 12.19 iparral foglalkozik, 2.04 százalék a kereskedést, 0.23 a bányamívelést űzi,