Seite - 554 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Horvát-Szlavonország (2), Band 24/2

554 Szerémmegye székhelyéről, Vukovárból (Vuka mellett) kiindulva, a Fruska gora hegység a Duna mentén nyugatról kelet felé húzódik s a Duna v X . . mellett fekvő Sarengrad s a Száva mellett levő Sid között valódi hegycsoporttá alakúi, mely jobbra balra nyíló mély völgyektől keresztül szelve, a történetileg nevezetes Jenő herczeg útja hoszszában szaladó egyenes vonalban nyúlik v legmagasabb csúcsáig, a Crveni Cot-ig, melyhez két rövidebb, egyközű hegy vonal csatlakozik. Eme párhuzamos vonalok egyikét, a Venac-nak is nevezett rövidebb, de magasabb éjszakit, meglehetősen rövid, de fölötte mély völgyek szelik át. Hóolvadáskor vagy őszi esőzések idején eme völgyek rohanó patakokban öntik a gömbölyű kavicsokkal kevert iszapos vizet a Dunába. A Vrdnik nevű hosszabbik egyközű hegy vonalnak szintén sok, de jóval hosszabb s kevésbbé mély völgye van, melyek, mint a Száva felé siető hegyi vizek levezetői, a síkság felé nyílnak. A hegyi vizeket a gyakori légköri lecsapódásokkal együtt a római vagy Probus-csatornával egyesűit Jaréina- csatorna vezeti a Szávába. A sok és nagy kiterjedésű mocsárból, melyek a Szerémségnek a Száva mentén fekvő sík terűletét borítják és mintegy 80.000 holdnyi terűletet foglalnak el, bizton következtethetjük, hogy a természetes és az emberi kezek készítette vízi útak nem elégségesek a Fruska gora keleti vonalán összegyülemlő hegyi vizek levezetésére. A Vrdnik hegység keleti vonalán meglehetős halmok emelkednek, melyek szelíd hullámokban alacsonyodnak, s mint valami dombos nyelv, Zimonyig nyúlnak. A Vrdnik hegység fő tömegét agyagpala, keselykőszerű homokkő, jegeczes mész és szerpentin alkotják, a széleit meg Laitha mész, harmadkori homokkő és agyagmárga veszik körűi. Geologiai szempontból a lősz terjedt el a legjobban, mert ez alkotja majdnem teljesen a Szerémség alsó rétegét, ez veszi körűi s borítja be az összes régibb alakulásokat. Az újabb alakulások közül föltalálható a neogén homok; az agyagmárga csak szórványosan, a mélyebb völgybevágásokban fordúl elő. Özönvízi kavics és áradmány alkotják a Száva völgysíkságát. A Vrdnik hegység középcsoportja jó kőszénnel szolgál; ugyanannak éjszaki részében a márga nagy tömegekben fordúl elő, s a jóhírű beoéini román és portiandi czement előállítására használják. A Fruska gora hegység magaslatait jól föntartott erdők, jobbára ligetek borítják. Az erdőkben a tölgy az uralkodó; hatalmas méretű s magas példá- nyokat találhatni itt belőle. Elegyesen láthatunk szilfát, fehér bükköt, nyárfát,