Seite - 567 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Horvát-Szlavonország (2), Band 24/2

567 A kolostor templomában 1899-ig volt egy falazott, a maga nemében páratlan oltár, melyet Orfelin Jakab szerb festőnek freskói díszítettek. Sajnos, a század végén ez is áldozatul esett a mai építők kalapácsának, a kik kolostort és templomot alapjából újra restauráltak. A megváltót és édes anyját ábrázoló széles és nagy oltárképen kivűl, valamennyi kép és medaillon (számra 56), al freskó festve, arányos sorokban és csoportokban díszíték az oltárt. A lebon- tásnál vagy tönkre mentek, vagy az egyházi múzeumba kerültek. Részlet az Obedska barából, néhai Rudolf trónörökös emlékével. Grgeteg kolostornak 2867 holdra terjedő szántóföldje rétje, legelője és erdeje van. A jövedelemből a takarékos gazdálkodás révén a kolostor elöl- járója: Ruvarac Hilarion archimandrita és szerb történetíró 100.000 frtot gyűjtött össze a templom és a kolostor teljes renoválására. Karlóczáról gőzhajóval két órai dunai utazás után Zalánkeménbe ér az ember. Az Ó-Zalánkemén falunak Új-Zalánkeménnel együtt 4180 szerb, horvát és német lakója van. A Tiszának a Dunába való ömlésénél fekszik, a Fruska gora hegység utolsó kiágazásánál, a mely itt még mindig 210 méter magas, s melyen várromok is láthatók. A rómaiak idejében Rittium, a közép-korban a híres vár: Dragasevzi állott itt. Későbbi neve: a Zalánkemén, Slankamen, azaz kősó, egy sósforrástól ered.