Seite - 355 - in Transdifferenz und Transkulturalität - Migration und Alterität in den Literaturen und Kulturen Österreich-Ungarns

Anachronistinnen 355 media.ektf.hu/kiadvanyok/online_kotetek/Buzinkay_Geza_szerk_2006_ Acta_33.pdf. Dárday, Olga: Crab Apples. Hungarian society sketches. O.Ü. London: Goschen 1914. Dede, Franciska: »Szerzők a lámpa előtt«. A Hét és az Új Idők szerzői 1895–1900 [»Autoren vor der Lampe«. Die Autoren von A Hét und Új Idők 1895–1900]. In: Irodalomtörténet 4-5 (2005), S.  287-312; s. auch http://itk.iti.mta.hu/megje lent/2005-23/dede.pdf. Ego: Pest és pestiek [Pest und die Pester]. Budapest: Magyar Kereskedelmi Közlöny 1907. Franzos, Karl Emil: Pester Licht- und Schattenbilder. Bei den Verworfenen und Elenden. In: Ungarischer Lloyd v. 1895–1900, 19.12.1872–23.2.1873. Geőcze, Sarolta: Egy kis programm [Ein kleines Programm]. In: dies.: Tanulmány- ok a magyar társadalom életéből. Budapest: Singer és Wolfner 1896, S.  119-127; s. auch www.fszek.hu/mtda/Geocze-Tanulmanyok.pdf. H. A.: Három nőíró [Drei Schriftstellerinnen]. In: Élet v. 4.1.1914, S.  25-27. H. A.: Kovács Lydia: Két esztendő [Zwei Jahre]. In: Népszava v. 14.1.1917, S.  8. Halmi, József: A pesti front [Die Pester Front]. Budapest: Galantai 1916. Horváth, Györgyi: Kószálónők a régi Budapesten. Nagyvárosi térhasználat és női művészlét. Kaffka Margit: Állomások [Flaneurinnen im alten Budapest. Groß- städtische Raumpraxis und weibliche Künstlerexistenz]. In: Varga, Virág/Zsá- volya, Zoltán (Hg.): Nő, tükör, írás. Budapest: Ráció 2009, S.  162-190; s. auch https://gyorgyihorvath.files.wordpress.com/2012/07/koszalonokaregibpen.pdf. Kádár, Judit: Engedelmes lázadók. Magyar írónők és nőideál-konstrukciók a 20. század első felében [Gehorsame Rebellen. Ungarische Schriftstellerinnen und Frauenidealkonstruktionen in der ersten Hälfte des 20. Jahrhunderts]. Pécs: Jelenkor 2014. Kerekes, Amália/Plener, Peter: Licht-, Schatten- und Zukunftsbilder von 1873. Port- räts und Entwürfe aus Wien und Pest. In: Müller-Funk, Wolfgang/Reber, Usha/ Ruthner, Clemens (Hg.): Zentren und Peripherien in der Kultur Österreich-Un- garns. Tübingen, Basel: Francke 2006, S.  159-175. Kinnebrock, Susanne: Journalismus als Frauenberuf anno 1900. Eine quantita- tiv inhaltsanalytische sowie quellenkritische Auswertung des biografischen Lexikons »Frauen der Feder«. In: Research Notes des Rates für Sozial- und Wirtschaftsdaten 21 (2008), S.  2-22, www.ratswd.de/download/workingpa pers2008/26_08.pdf. Konrád, Miklós: Orfeum és zsidó identitás Budapesten a századfordulón [Orpheum und jüdische Identität im Budapest der Jahrhundertwende]. In: Budapesti Negyed 2 (2008), S.  351-368; s. auch www.academia.edu/2711236/Orfeum_%C3%A9s_ zsid%C3%B3_identit%C3%A1s_Budapesten_a_sz%C3%A1zadfor dul%C3% B3n._Budapesti_Negyed_16._%C3%A9vf._2008_2._sz._351_368. Kovács, Lydia: Magyar ujságirónők [Ungarische Journalistinnen]. In: Érdekes Ujság v. 26.4.1914, S.  1-4. Kovács, Lydia: Két esztendő. Képek a pesti frontról [Zwei Jahre. Bilder von der Pester Front]. Budapest: Pallas 1916. Lénárt, Imre: A társadalmi szemléletváltás fordulópontjai a hajléktalanok megítélé- sében [Wendepunkte des gesellschaftlichen Sichtwechsels in der Beurteilung der Obdachlosen]. In: Ethnographia 2 (2006), S.  137-147; s. auch http://apps.