Page - 31 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bevezetö Kötet (I), Volume 2

25 belvárosa az akkori idők erődítési elveinek megfelelő várrá lőn átalakítva. A császár fölhívására úgy az örökös tartományok, mint a német birodalom, kiváltképen pedig annak legtekintélyesebb városai, dús adományokkal járultak az építés költségeihez. Mindenek előtt Bécs volt az, melynek jelen- tékeny részt kellett vállalni a kiadásokból. A város régi körfalaihoz eleinte bástyákat építettek széles sáncz-útakkal, melyek később lassankint szárny- falakkal köttettek össze. A XVII. században a kormány külerődök építése által emelte a város ellentállási képességét. A vár és a külvárosok között széles, beépítetlen erődítési terület keletkezett, mely ismételve szélesbíttetett a szerint, a mint az ágyúk messzehordó ereje és az aknafúrás mestersége előbb haladt. Ez által számos épületnek lebontása vált szükségessé s így a külvárosokkal való összeköttetés megszakadt. S ez utóbbiak még azon felül az ellenség pusztításainak is ki lőnek téve. A kormány egyre szigorúbb felügyeletet gyakorolt a községi igazgatás fölött. A város őrizete a városi quardia, egy katonailag szervezett testület kezébe került, mely mellett a polgárőrség sokat vesztett tekintélyéből. Az őrizet és védelem vezetése nem tartozott többé a polgármesterre, hanem a császár által kinevezett várparancsnokra. A városi quardia katonái, több- nyire nős és a mellett rosszúl fizetett emberek, a bástyákon álló házikóikban mindenféle visszaélést követtek el, különböző foglalkozásokat űzvén, az adófizető kézműveseket keresetükben csorbítván s házaikat könnyelmű nőszemélyek rejtekhelyeiül adván oda. A polgárok egy része a nemesek, az udvari személyzet és a kormányhivatalnokok házainak szaporodtával, nem- különben új zárdák alapítása következtében birtokából kiszorult. A lakosság összezsúfolása az erődítési épületeken belül az utczákat szűkebbekké, a házakat magasabbakká, az egészségügyi viszonyokat mind kedvezőtle- nebbekké tette. A tisztátalanság és a nyomor az alsó néprétegekben jelen- tékeny oka volt a pestis pusztításainak az 1541, 1570, 1586 és 1679-iki években. A tömérdek betegség és egészségügyi bajok, az elbocsátott zsol- dosok, a foglalkozás nélküli kézművesek és az elszegényedett vidéki lakosok, kik kolduló levelekkel ellátva, Bécsbe özönlöttek s a templomok bejáratait megszállották, csak a szegény- és kórházak számát szaporították. így kelet- kezett ez időben a császári udvar beteg és öreg szolgaszemélyeinek kórháza, a polgári kórház az Augustinusok utczájában az első török ostrom alatt elpusztult Karinthiai kapu melletti kórház helyén, a pestises betegek vesz- tegintézeti udvarán épült betegápoló ház, az irgalmas barátok ispotálya, o. 4