Seite - 31 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bevezetö Kötet (I), Band 2
Bild der Seite - 31 -
Text der Seite - 31 -
25
belvárosa az akkori idők erődítési elveinek megfelelő várrá lőn átalakítva.
A császár fölhívására úgy az örökös tartományok, mint a német birodalom,
kiváltképen pedig annak legtekintélyesebb városai, dús adományokkal
járultak az építés költségeihez. Mindenek előtt Bécs volt az, melynek jelen-
tékeny részt kellett vállalni a kiadásokból. A város régi körfalaihoz eleinte
bástyákat építettek széles sáncz-útakkal, melyek később lassankint szárny-
falakkal köttettek össze. A XVII. században a kormány külerődök építése
által emelte a város ellentállási képességét. A vár és a külvárosok között
széles, beépítetlen erődítési terület keletkezett, mely ismételve szélesbíttetett
a szerint, a mint az ágyúk messzehordó ereje és az aknafúrás mestersége
előbb haladt. Ez által számos épületnek lebontása vált szükségessé s így
a külvárosokkal való összeköttetés megszakadt. S ez utóbbiak még azon
felül az ellenség pusztításainak is ki lőnek téve.
A kormány egyre szigorúbb felügyeletet gyakorolt a községi igazgatás
fölött. A város őrizete a városi quardia, egy katonailag szervezett testület
kezébe került, mely mellett a polgárőrség sokat vesztett tekintélyéből. Az
őrizet és védelem vezetése nem tartozott többé a polgármesterre, hanem
a császár által kinevezett várparancsnokra. A városi quardia katonái, több-
nyire nős és a mellett rosszúl fizetett emberek, a bástyákon álló házikóikban
mindenféle visszaélést követtek el, különböző foglalkozásokat űzvén, az
adófizető kézműveseket keresetükben csorbítván s házaikat könnyelmű
nőszemélyek rejtekhelyeiül adván oda. A polgárok egy része a nemesek, az
udvari személyzet és a kormányhivatalnokok házainak szaporodtával, nem-
különben új zárdák alapítása következtében birtokából kiszorult. A lakosság
összezsúfolása az erődítési épületeken belül az utczákat szűkebbekké, a
házakat magasabbakká, az egészségügyi viszonyokat mind kedvezőtle-
nebbekké tette. A tisztátalanság és a nyomor az alsó néprétegekben jelen-
tékeny oka volt a pestis pusztításainak az 1541, 1570, 1586 és 1679-iki
években. A tömérdek betegség és egészségügyi bajok, az elbocsátott zsol-
dosok, a foglalkozás nélküli kézművesek és az elszegényedett vidéki lakosok,
kik kolduló levelekkel ellátva, Bécsbe özönlöttek s a templomok bejáratait
megszállották, csak a szegény- és kórházak számát szaporították. így kelet-
kezett ez időben a császári udvar beteg és öreg szolgaszemélyeinek kórháza,
a polgári kórház az Augustinusok utczájában az első török ostrom alatt
elpusztult Karinthiai kapu melletti kórház helyén, a pestises betegek vesz-
tegintézeti udvarán épült betegápoló ház, az irgalmas barátok ispotálya,
o. 4
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Bevezetö Kötet (I), Band 2
- Titel
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
- Untertitel
- Bevezetö Kötet (I)
- Band
- 2
- Herausgeber
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Verlag
- Magyar Királyi Államnyomda
- Ort
- Budapest
- Datum
- 1887
- Sprache
- ungarisch
- Lizenz
- PD
- Abmessungen
- 14.675 x 21.93 cm
- Seiten
- 360
- Kategorien
- Kronprinzenwerk ungarisch