Page - 111 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bevezetö Kötet (I), Volume 2
Image of the Page - 111 -
Text of the Page - 111 -
105
időtájban csak afféle szánandó alakok s inkább csak koldúlásképen művelték.
Nagyon öreg, rongyokba burkolódzott matrónák, roskatag, többnyire világ-
talan, rokkant aggastyánok jártak házról házra, s hátborsóztató gitár- és hárfa-
pengetés kíséretében kornyikálták el nagy kínosan nem mindig tisztességes
szövegű dalaikat a szolgálókból, mesterlegényekből és hasonlókból álló
hallgatóságnak. S aligha voltak különbek — talán Jonast és Stöckelt (az
idősebbet) kivéve — azok a pályatársaik és társnőik, a kik vendéglőkben
mutogatták magokat, természetesen azokban az utolsó rendű, veszett hírű
korcsmákban, a milyenek akkor némely távolabb eső külvárosokban, aztán
a vámvonalon kívül, sőt a Práterben is találkoztak. Az e helyeken
tartott ily énekelőadásoknak is csak az említett két hangszer valamelyikéből
állt a zene-kísérete, az oda való közönség beérte ezzel a „műalkotással"
s a múzsák díja fejében nevetve dobá krajczárjait a tányérra, melylyel
a hárfás asztaltól asztalhoz kéregetni járt. Nyomorúságos mulatság, nyomo-
rúságos kereset!
Ekkor támadt egy ember, a ki ennek az egész osztálynak más
színezetet, más jelleget adott. Moser, a ki kezdetben szintén mint valóságos
„hárfás" működött, száműzte az elkopott hitelű hangszert, helyette az
előkelőbb zongorát választotta, szerződtetett néhány jóravalóbb tagot, irt
a maga és társúlata számára igen elmés dalokat, kettős, hármas hangra is,
komikus jeleneteket, elnevezte magát „népénekes"-nek, eltörülte a megalázó
tányérozást, a helyett megállapított egy bizonyos csekély belépti díjat,
mint más egyéb műintézet; falragaszokon hirdeté előadásait, és csupán a
jobb és látogatottabb helyiségekben tartá „estélyeit", hova aztán csakhamar
a legtisztességesebb közönség is utána ment.
A látogatás óriási lett s nőttön-nőtt annyival is inkább, mivel a nép-
színházak épen az időben meglehetősen dicstelen életet folytattak, műsoruk
borzasztóan meddő, valóságos kínlódás vala s az előadott újdonságok több-
nyire baklövéseknek bizonyúltak. S aztán azt sem szabad elfeledni, sót
méltó rá, hogy kiemeljük, hogy Moser, az egyszerű „népénekes" a közönség
ízlésére tisztítólag, fínomítólag hatott, s hogy e fölötte furcsa és bolondos,
de mindig mérsékelt s tisztességes hangú és modorú előadásokat aggodalom
nélkül látogathatta meg háza népével a családapa is, a mit a színházzal
nem mindenkor tehetett volna meg. így hízelegte be magát a népénekesek
intézménye mind jobban a közönség kegyébe, mely az elmaradhatatlan esti
mulatozásnak ezt a nemét, mely alatt egész lelki nyugalommal költhette el
o. 14
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Bevezetö Kötet (I), Volume 2
- Title
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
- Subtitle
- Bevezetö Kötet (I)
- Volume
- 2
- Editor
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Publisher
- Magyar Királyi Államnyomda
- Location
- Budapest
- Date
- 1887
- Language
- Hungarian
- License
- PD
- Size
- 14.675 x 21.93 cm
- Pages
- 360
- Categories
- Kronprinzenwerk ungarisch