Page - 138 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bevezetö Kötet (I), Volume 2

132 barátja és az új templomi énekművészetben dolgozó társa következett; végre a stíriai származású Hofhaimer Pál, korának legnagyobb orgona- művésze, kit I. Miksa császár nemesi rangra emelt. De a csillagok a bécsi zeneművészet egén még a XV. és XVI. században nem voltak oly sűrűen elhintve, mint a XVII. és XVIII-ikban. A németalföldiekére az olaszok zenei uralma következett. Ezek Európá- nak egy fejedelmi udvarában is alig részesültek oly fényes fogadtatásban mint Bécsben. Ők emelték föl hírének tetőpontjára a császári udvari zenekart I. Lipót, I. József és VI. Károly császárok alatt, kik magok is nemcsak zenekedvelő, de egyúttal a zenéhez értő fejedelmek is voltak. A fénykor hajnalát a XVII. század elején Olaszországban fejlődött opera nyitotta meg. Az olasz opera, mely akkor kizárólag csak udvari ünnepiesség vala, Bécsben, a Stiriában 1660-ban született Fux J. J. udvari zeneigazgató s európai hírű opera- és egyházi zeneszerző alatt érte el legnagyobb pompáját. A XVIII. század közepe táján a zeneművészetnek új világa nyilt meg, melynek Bécs lón a kiindúló és középpontja. Az olaszok lankadó erővel ugyan, de egy ideig még tartották magokat. Ekkor azonban Gluck, Haydn és Mozart megnyiták a német zeneszerzők uralmát, mely aztán innen egész Európa zenevilágára elterjedett. Nyomban e híres zeneköltőkre következett Beethoven és Schubert, a zenei szépnek egy új, nem is sejtett birodalmát tárva föl. A maga nemében páratlan képet tár elénk a bécsi zenének ama dicsőséges korszaka, melyben öt nagy szabású, részben még egyidejűleg működő zene- szerző következett egymásra, kiknek mindenike, úgy szólva, egy-egy saját zenei dynastiát alapított. Gluck Kristóf, a ki a többieket egy kevés idővel megelőzte s megmaradt a művészetnek szigorúan körülhatározott körében, bizonyos aristocrata elkü- lönzöttségben tűnik föl. Bajor földön született ugyan, de már mint kis fiú Csehországba származott át szülőivel, Prágában képezte ki magát s nem sokára mint udvari zenekari mester Bécsben nyert alkalmazást. Az operát tiszta művészeti alapelvek szerint reformálni, ez volt életének czélja. Az első két határozó lépést ez új irányban Bécsben merészlé megkisérleni, meg- írván a bécsi operaház számára „Orpheusu-át és „Alcesteu-jét. Gluck, kinek nagyságát Sonnenfels bécsi műbíráló ismerte el először, mint császári udvari zeneszerző még életben volt s nagy tiszteletben és jó módban élt wiedeni házában, midőn a nála tizennyolcz évvel ifjabb Haydn József is föllépett, mint egy másik nagy zenei műfajnak, a symphoniának és quartettnek meg-