Seite - 138 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bevezetö Kötet (I), Band 2
Bild der Seite - 138 -
Text der Seite - 138 -
132
barátja és az új templomi énekművészetben dolgozó társa következett;
végre a stíriai származású Hofhaimer Pál, korának legnagyobb orgona-
művésze, kit I. Miksa császár nemesi rangra emelt. De a csillagok a bécsi
zeneművészet egén még a XV. és XVI. században nem voltak oly sűrűen
elhintve, mint a XVII. és XVIII-ikban.
A németalföldiekére az olaszok zenei uralma következett. Ezek Európá-
nak egy fejedelmi udvarában is alig részesültek oly fényes fogadtatásban
mint Bécsben. Ők emelték föl hírének tetőpontjára a császári udvari zenekart
I. Lipót, I. József és VI. Károly császárok alatt, kik magok is nemcsak
zenekedvelő, de egyúttal a zenéhez értő fejedelmek is voltak. A fénykor
hajnalát a XVII. század elején Olaszországban fejlődött opera nyitotta meg.
Az olasz opera, mely akkor kizárólag csak udvari ünnepiesség vala, Bécsben,
a Stiriában 1660-ban született Fux J. J. udvari zeneigazgató s európai hírű
opera- és egyházi zeneszerző alatt érte el legnagyobb pompáját.
A XVIII. század közepe táján a zeneművészetnek új világa nyilt meg,
melynek Bécs lón a kiindúló és középpontja. Az olaszok lankadó erővel ugyan,
de egy ideig még tartották magokat. Ekkor azonban Gluck, Haydn és Mozart
megnyiták a német zeneszerzők uralmát, mely aztán innen egész Európa
zenevilágára elterjedett. Nyomban e híres zeneköltőkre következett Beethoven
és Schubert, a zenei szépnek egy új, nem is sejtett birodalmát tárva föl.
A maga nemében páratlan képet tár elénk a bécsi zenének ama dicsőséges
korszaka, melyben öt nagy szabású, részben még egyidejűleg működő zene-
szerző következett egymásra, kiknek mindenike, úgy szólva, egy-egy saját
zenei dynastiát alapított.
Gluck Kristóf, a ki a többieket egy kevés idővel megelőzte s megmaradt
a művészetnek szigorúan körülhatározott körében, bizonyos aristocrata elkü-
lönzöttségben tűnik föl. Bajor földön született ugyan, de már mint kis fiú
Csehországba származott át szülőivel, Prágában képezte ki magát s nem
sokára mint udvari zenekari mester Bécsben nyert alkalmazást. Az operát
tiszta művészeti alapelvek szerint reformálni, ez volt életének czélja. Az
első két határozó lépést ez új irányban Bécsben merészlé megkisérleni, meg-
írván a bécsi operaház számára „Orpheusu-át és „Alcesteu-jét. Gluck, kinek
nagyságát Sonnenfels bécsi műbíráló ismerte el először, mint császári udvari
zeneszerző még életben volt s nagy tiszteletben és jó módban élt wiedeni
házában, midőn a nála tizennyolcz évvel ifjabb Haydn József is föllépett,
mint egy másik nagy zenei műfajnak, a symphoniának és quartettnek meg-
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Bevezetö Kötet (I), Band 2
- Titel
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
- Untertitel
- Bevezetö Kötet (I)
- Band
- 2
- Herausgeber
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Verlag
- Magyar Királyi Államnyomda
- Ort
- Budapest
- Datum
- 1887
- Sprache
- ungarisch
- Lizenz
- PD
- Abmessungen
- 14.675 x 21.93 cm
- Seiten
- 360
- Kategorien
- Kronprinzenwerk ungarisch