Page - 153 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bevezetö Kötet (I), Volume 2
Image of the Page - 153 -
Text of the Page - 153 -
147
Alsó-Ausztriában teljesen hiányzik, s legfölebb szónoki czifraságokkal telt
olyan prédikácziókkal találkozunk, melyek azon vannak, hogy hallgatóik
előtt a poklot mennél rettentőbbnek tűntessék föl ? Költő-név korunkra csak
kevés jutott át: egy Arnold nevű pap egy értelmetlenül egybetákolt költe-
ményben sok mindenféle mellett a hetes számmal bíbelődött, s ugyancsak
ő egy Julianus-legendát is hagyott hátra; bizonyos Henrik (pap?) egy
versbe szedett létániában minden szentek segítségét kéri a gonosz ellen.
Legjelentékenyebb nevű s egyszersmind első német szatirikus Melki Henrik,
ki ismét tárgyalásunk kiinduló helyére, Melkbe vezet vissza bennünket.
Melki Henrik (Heinrich von Melk) a XII. században egymással küzdő
egyházi és világi elem viszálkodása alapján fogandó föl. Az élet élvezetei
és a test sanyargatása, a lovagiság és az egyház voltak akkor azon
ellentétek, melyek az elsőbbség fölött versengtek. Melki Henrikben ez
összeütközések teljes mértékben nyilatkoznak; ő ugyanis a lovagi rendből
származott, de vén korában kolostorba vonult, mint világi szerzetes.
Ekképen kivűl állott a lovagi renden, melyhez pedig szívvel s meggyőző-
déssel oda tartozott, de nem volt pap sem. Egyiránt figyelemmel kisérte
s a szenvedély által edzett szemmel vizsgálta ő úgy a világi, mint az
egyházi rend bajait. Mélyen sebhedt szívvel írá „Erinnerung an den Tod"
(Halálra való emlékeztetés) czímű munkáját, melyben zordonan dörgi fülébe
a megromlott nemzedéknek a mementó mori-t, még pedig nem hangzatosan
körülíró szólásokkal vagy fárasztó szónoki terjengősséggel, hanem egy-egy
határozott példából kiindúlva, midőn most egy királyfi életét rajzolja, mely
fölött o vanitas (ó, hijábavalóság!) kiáltásban tör ki, majd egy nőt vezet
férje ravatalához, avagy a másvilág kapuját nyitja föl és a remegő fiú előtt
saját atyja lelkével beszélteti el a pokol kínjait.
Az egyházi és világi elem közötti ellentét a XII. századnak nem csak
közélete, hanem költészete fölött is uralkodott. Az egyházi költészettel,
mely eszméit a franczia theologiából, formáit pedig a latin költészettől
kölcsönözte, a vándor énekesek világi költészete állott szemben, kik a hős-
monda nemzeti tárgyait régi honi alakban adták elő. A század végén az
előbbi aláhanyatlott; az egyházi költemények szerzői ismételten panaszol-
kodnak, hogy a közönségnél már kevés tetszésre számíthatnak; s Melki
Henrik iránya a XIII. században csupán egyetlen egy követőt talált.
A vándor énekesek (Spielleute) lettek győztesek, kik a honi népies és
nemzeti elemnek voltak a képviselői s a költészetnek Alsó-Ausztriában a
19*
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Bevezetö Kötet (I), Volume 2
- Title
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
- Subtitle
- Bevezetö Kötet (I)
- Volume
- 2
- Editor
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Publisher
- Magyar Királyi Államnyomda
- Location
- Budapest
- Date
- 1887
- Language
- Hungarian
- License
- PD
- Size
- 14.675 x 21.93 cm
- Pages
- 360
- Categories
- Kronprinzenwerk ungarisch