Page - 410 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bevezetö Kötet (II), Volume 3

410 hogy egy fegyverszünet következtében (1547) az ország három részre szakadt: keleti részre Erdélylyel, mely az ifjú Szapolyaié volt; nyugatira, mely a portának fizetendő évi adóért Ferdinándé maradt, míg az ország- közepe a fővárossal, Budával együtt, török pasalikká változott. Ferdinánd helyzete ugyan javulni látszott, midőn Martinuzzi, az a merész paulinus, kit Ferdinánd egykor ellenfelétől irígylett, Izabellát, Szapolyai özvegyét, kényszerítette, hogy Magyarországról a Habsburgok javára mondjon le. De, mihelyt azután Martinuzzi gyanúba esett, hogy a törökkel titokban egyetért s meggyilkoltatott: Izabella visszatért az országba s a törökök is újra fegyvert fogtak. A tízéves háború egy új fegyverszünettel (1562) végződött, mely Ferdinándnak semmi hasznot nem hajtott. Azonban Ferdinándnak a portával volt harczairól nem a külső ered- mények szerint kell Ítélnünk. Az ozmán hatalom a görög birodalomnak s az ebből származott kisebb keleti államoknak a romjain emelkedett. De, minthogy a törökök e körön kivűl oly területekre is ki akarták ural- mukat terjeszteni, melyek addig a nyugoti műveltség hatása alatt állottak, oly ellenállásba ütköztek, a milyenre addig sehol sem találtak. Magyar- ország ugyan, a mint azt Ferdinánd követei a portának előadták, a sok évi harczokban törökök és keresztények temetője lett, de Magyarország földjén, melyet annyi keresztény hős vére termékenyített, nem pusztán anyagi erők harcza vívatott; bizonyára szellemi, a felszín alatt mélyen fekvő elemek is keveredtek a játékba, melyek a világ két felének, keletnek és nyugotnak, az ozmán s az európai életnek eme nagyszerű küzdelmében végre mégis megoltalmazták a maguk jogait. Az, hogy Magyarország nem lett teljesen a töröké, nagy részben Ferdinándnak köszönhető. Az által, hogy a zenithjén álló világhatalommal való ezen egyenetlen harczban oly kitartó volt, családjának Magyarországra való jogaihoz egy új, erkölcsi jogosúltságot csatolt. És, valamint akkor Bécs újonnan alkotott erődítési műveivel tulaj- donkép határvára lett az örökös tartományoknak épen úgy, mint a német birodalomnak, úgy e napokban Ausztria Ferdinánd vezetése alatt újból, mint a régi korban, a birodalomnak keleti határőre, nyugatnak, nyugot hite és erkölcseinek védgátja volt. „A spanyol-osztrák hatalom megalapítása — így szól korunk egy nagy történetírója — szerencse volt a keresztény- ségre, a mennyiben ez elég nagy és erős volt a törököknek Afrikában, Olaszországban s Magyarországon ellenállani. Ez által minden nemzet hálájára érdemessé tette magát."