Seite - 410 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bevezetö Kötet (II), Band 3
Bild der Seite - 410 -
Text der Seite - 410 -
410
hogy egy fegyverszünet következtében (1547) az ország három részre
szakadt: keleti részre Erdélylyel, mely az ifjú Szapolyaié volt; nyugatira,
mely a portának fizetendő évi adóért Ferdinándé maradt, míg az ország-
közepe a fővárossal, Budával együtt, török pasalikká változott. Ferdinánd
helyzete ugyan javulni látszott, midőn Martinuzzi, az a merész paulinus,
kit Ferdinánd egykor ellenfelétől irígylett, Izabellát, Szapolyai özvegyét,
kényszerítette, hogy Magyarországról a Habsburgok javára mondjon le.
De, mihelyt azután Martinuzzi gyanúba esett, hogy a törökkel titokban
egyetért s meggyilkoltatott: Izabella visszatért az országba s a törökök is
újra fegyvert fogtak. A tízéves háború egy új fegyverszünettel (1562)
végződött, mely Ferdinándnak semmi hasznot nem hajtott.
Azonban Ferdinándnak a portával volt harczairól nem a külső ered-
mények szerint kell Ítélnünk. Az ozmán hatalom a görög birodalomnak
s az ebből származott kisebb keleti államoknak a romjain emelkedett.
De, minthogy a törökök e körön kivűl oly területekre is ki akarták ural-
mukat terjeszteni, melyek addig a nyugoti műveltség hatása alatt állottak,
oly ellenállásba ütköztek, a milyenre addig sehol sem találtak. Magyar-
ország ugyan, a mint azt Ferdinánd követei a portának előadták, a sok évi
harczokban törökök és keresztények temetője lett, de Magyarország földjén,
melyet annyi keresztény hős vére termékenyített, nem pusztán anyagi erők
harcza vívatott; bizonyára szellemi, a felszín alatt mélyen fekvő elemek is
keveredtek a játékba, melyek a világ két felének, keletnek és nyugotnak,
az ozmán s az európai életnek eme nagyszerű küzdelmében végre mégis
megoltalmazták a maguk jogait. Az, hogy Magyarország nem lett teljesen a
töröké, nagy részben Ferdinándnak köszönhető. Az által, hogy a zenithjén
álló világhatalommal való ezen egyenetlen harczban oly kitartó volt,
családjának Magyarországra való jogaihoz egy új, erkölcsi jogosúltságot
csatolt. És, valamint akkor Bécs újonnan alkotott erődítési műveivel tulaj-
donkép határvára lett az örökös tartományoknak épen úgy, mint a német
birodalomnak, úgy e napokban Ausztria Ferdinánd vezetése alatt újból,
mint a régi korban, a birodalomnak keleti határőre, nyugatnak, nyugot
hite és erkölcseinek védgátja volt. „A spanyol-osztrák hatalom megalapítása
— így szól korunk egy nagy történetírója — szerencse volt a keresztény-
ségre, a mennyiben ez elég nagy és erős volt a törököknek Afrikában,
Olaszországban s Magyarországon ellenállani. Ez által minden nemzet
hálájára érdemessé tette magát."
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Bevezetö Kötet (II), Band 3
- Titel
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
- Untertitel
- Bevezetö Kötet (II)
- Band
- 3
- Herausgeber
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Verlag
- Magyar Királyi Államnyomda
- Ort
- Budapest
- Datum
- 1887
- Sprache
- ungarisch
- Lizenz
- PD
- Abmessungen
- 14.78 x 21.84 cm
- Seiten
- 272
- Kategorien
- Kronprinzenwerk ungarisch