Page - 416 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bevezetö Kötet (II), Volume 3
Image of the Page - 416 -
Text of the Page - 416 -
udvari kanczellária s kamara állott fenn tovább is; ezekhez Ferdinánd óta
még egy harmadik kamara is járult Boroszlóban Szilézia számára, de ez mégis
bizonyos dolgokra nézve a cseh kamarának volt alárendelve. Ferdinánd
általában kedvezett annak, hogy a cseh korona országai egy szilárdul meg-
határozott államterületté foglaltassanak össze. A közös országgyűlés intéz-
ménye, melyről a régi cseh történet csak gyenge adatokat tud nyújtani,
most nagyobb fejlődésre jutott. A legfelsőbb cseh hivatalok és Ítélőszékek,
mint p. o. a cseh kanczellária, a kamara és az 1548-ban fölállított felebbezési
bíróság oly hatóságot nyertek, mely a cseh korona minden tartományára
kiterjedt, a mi azelőtt a kanczelláriát illetőleg alig történt.
Ferdinánd kormányának központosító iránya azonban még sem szorít-
kozott pusztán egy részről a régi örökös tartományoknak s más részről a cseh
tartományoknak a harmadik országc^oporttal, a magyar koronáéval szemben
való erélyes összefoglalására. Ferdinánd ugyan Magyarország és Csehország
kormányzására vonatkozólag ezen birodalmak alkotmánya által korlátolva
volt; de a három országcsoport egyesítéséből legott következett a közös
érdekek és feladatok köre, melyeknek az eligazítási módjára az addig
érvényben való jog semmi határozmányt nem tartalmazott. Itt olyan tér
volt előtte, melyen egy magasabb értelemben vett egységes államforma
első kezdetei kifejlődhettek; oly hézag, melynek betöltésére épen azon
intézkedések voltak alkalmasak, melyeket Ferdinánd közelebb az osztrák
örökös tartományok számára alkotott. így vált szabályozóvá mindazon
dolgokra nézve, melyeket általános érvényű uralkodási elvek szerint kellett
vezetni s keresztülvinni, példáúl a külügyi politika s az egyházi természetű
kérdésekre nézve, a titkos tanács a mellé adatott általános udvari kanczellá-
riával együtt; az utóbbitól jöttek ki az egyetemes rendeletek, melyek közül itt
különösen az augsburgi pénzszerződésen alapuló 1562-iki pénzügyi rendeletet
emeljük ki, minthogy az a magyaroknak is tetszett, kik készeknek mutat-
koztak a bécsi pénzlábat elfogadni.
Épen oly helyzetet, mint az udvari kanczellária, foglalt el a katonai
ügyekben, mint legfelsőbb középponti hatóság, az állandó hadi tanács,
melyből az udvari hadi tanács fejlődött, s az udvari kamara is természetesen
általánosabb jelentőséget kapott, mint a cseh vagy magyar kamara. Sőt már
akkor megtétetett a kísérlet, hogy legalább Csehországban a német nyelv
államnyelvvé tétessék. A cseh kamara már 1528-ban felhivatott a németül
való hivataloskodásra, s 1555-ben megparancsolta Ferdinánd mindazoknak
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Bevezetö Kötet (II), Volume 3
- Title
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
- Subtitle
- Bevezetö Kötet (II)
- Volume
- 3
- Editor
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Publisher
- Magyar Királyi Államnyomda
- Location
- Budapest
- Date
- 1887
- Language
- Hungarian
- License
- PD
- Size
- 14.78 x 21.84 cm
- Pages
- 272
- Categories
- Kronprinzenwerk ungarisch