Seite - 416 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bevezetö Kötet (II), Band 3

udvari kanczellária s kamara állott fenn tovább is; ezekhez Ferdinánd óta még egy harmadik kamara is járult Boroszlóban Szilézia számára, de ez mégis bizonyos dolgokra nézve a cseh kamarának volt alárendelve. Ferdinánd általában kedvezett annak, hogy a cseh korona országai egy szilárdul meg- határozott államterületté foglaltassanak össze. A közös országgyűlés intéz- ménye, melyről a régi cseh történet csak gyenge adatokat tud nyújtani, most nagyobb fejlődésre jutott. A legfelsőbb cseh hivatalok és Ítélőszékek, mint p. o. a cseh kanczellária, a kamara és az 1548-ban fölállított felebbezési bíróság oly hatóságot nyertek, mely a cseh korona minden tartományára kiterjedt, a mi azelőtt a kanczelláriát illetőleg alig történt. Ferdinánd kormányának központosító iránya azonban még sem szorít- kozott pusztán egy részről a régi örökös tartományoknak s más részről a cseh tartományoknak a harmadik országc^oporttal, a magyar koronáéval szemben való erélyes összefoglalására. Ferdinánd ugyan Magyarország és Csehország kormányzására vonatkozólag ezen birodalmak alkotmánya által korlátolva volt; de a három országcsoport egyesítéséből legott következett a közös érdekek és feladatok köre, melyeknek az eligazítási módjára az addig érvényben való jog semmi határozmányt nem tartalmazott. Itt olyan tér volt előtte, melyen egy magasabb értelemben vett egységes államforma első kezdetei kifejlődhettek; oly hézag, melynek betöltésére épen azon intézkedések voltak alkalmasak, melyeket Ferdinánd közelebb az osztrák örökös tartományok számára alkotott. így vált szabályozóvá mindazon dolgokra nézve, melyeket általános érvényű uralkodási elvek szerint kellett vezetni s keresztülvinni, példáúl a külügyi politika s az egyházi természetű kérdésekre nézve, a titkos tanács a mellé adatott általános udvari kanczellá- riával együtt; az utóbbitól jöttek ki az egyetemes rendeletek, melyek közül itt különösen az augsburgi pénzszerződésen alapuló 1562-iki pénzügyi rendeletet emeljük ki, minthogy az a magyaroknak is tetszett, kik készeknek mutat- koztak a bécsi pénzlábat elfogadni. Épen oly helyzetet, mint az udvari kanczellária, foglalt el a katonai ügyekben, mint legfelsőbb középponti hatóság, az állandó hadi tanács, melyből az udvari hadi tanács fejlődött, s az udvari kamara is természetesen általánosabb jelentőséget kapott, mint a cseh vagy magyar kamara. Sőt már akkor megtétetett a kísérlet, hogy legalább Csehországban a német nyelv államnyelvvé tétessék. A cseh kamara már 1528-ban felhivatott a németül való hivataloskodásra, s 1555-ben megparancsolta Ferdinánd mindazoknak