Page - 527 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bevezetö Kötet (II), Volume 3

527 ama pátensben, a mely a házasságot magát polgári szerződésnek nyilvánítá, miért is az e szerződésből keletkező pöröket szintén a világi törvényszékek- hez utasította s a házasságkötés könnyítése czéljából a házassági akadályokat — ellentétben a canoni joggal — csekélyebb számú esetekre korlátolta. Az államnak a József alkotta reformok által egész a végtelenig felhalmozódott egyházi ügyei elintézésére az egyházi udvari bizottság és minden egyes országos kormány kebelében különös egyházi bizottság szerveztetett. József rendületlenül ragaszkodott a maga egyházi reformjaihoz; még azon látogatással sem hagyta magát más útra tereltetni, a melyet VI. Pius pápa Bécsben tett. Ellenben az a látogatás, melylyel ezt József Rómában viszonozta, legalább azt eredményezte, hogy a császár elejté az erőszakos szakítás gondolatát, melyet a lombardiai püspökségek betöltése körül támadt viszály ébresztett benne, s hogy ez időtől fogva az egyházi reformban némi szünet állott be. A mint József államának a katholikus egyházhoz való viszonyát tökéle- tesen új alapra fektette, úgy követelte a maga részére azon jogot is, hogy a többi felekezetek viszonyát szintén az állam érdekében rendezze. Egy régibb idő nézeteiben növekedve s nagy mértékben egyháziasan érezve, Mária Terézia a más hitűek iránt még ugyanazt a szigort gyakorolta, mint elődei. Ismételve kényszerített protestáns családokat, hogy elhagyják hazájokat s idegen földre — Magyarországba vagy Erdélybe — vonúljanak. A különböző tartományokban külön vallásbizottságok őrködtek a vallás tisztaságára. A zsidók iránt szintén nagy mértékben táplált ellenszenvet Mária Terézia. Csak 1774 óta szűntették meg József hatása alatt a protestánsok erőszakos térítgetését. De általában addig, míg anyja élt, József nem birt a nem katho- likusok iránti türelmességre irányúló eszméivel fölülkerekedni. Csak Mária Terézia halála után indítá meg József a rég előkészített munkát. Megszüntette a vallásbizottságokat s kiadta (1781) a türelmi pátenst, a mely az ágostai és helvét hitvallás híveinek, valamint a nem-egyesűlt görögöknek megadta a „magán vallásgyakorlattt jogát, vagyis istentiszteletöknek — habár nem nyilvánosan való — gyakorlását, saját imaházak építését — de tornyok és harangok, valamint közvetlenül az utczáról való bejárás nélkül — s polgári tekintetben egyenlő jogúakká tette őket a katholikusokkal. Ezzel össze- függésben az ágostai felekezet consistoriuma, mely a westfali béke óta Teschenben székelt, bővített hatáskörrel Bécsbe helyeztetett át s ugyanott a helvét hitvallásúak consistoriuma is megalakíttatott, de, mint amaz, állami