Seite - 527 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bevezetö Kötet (II), Band 3
Bild der Seite - 527 -
Text der Seite - 527 -
527
ama pátensben, a mely a házasságot magát polgári szerződésnek nyilvánítá,
miért is az e szerződésből keletkező pöröket szintén a világi törvényszékek-
hez utasította s a házasságkötés könnyítése czéljából a házassági akadályokat
— ellentétben a canoni joggal — csekélyebb számú esetekre korlátolta. Az
államnak a József alkotta reformok által egész a végtelenig felhalmozódott
egyházi ügyei elintézésére az egyházi udvari bizottság és minden egyes
országos kormány kebelében különös egyházi bizottság szerveztetett.
József rendületlenül ragaszkodott a maga egyházi reformjaihoz; még
azon látogatással sem hagyta magát más útra tereltetni, a melyet VI. Pius
pápa Bécsben tett. Ellenben az a látogatás, melylyel ezt József Rómában
viszonozta, legalább azt eredményezte, hogy a császár elejté az erőszakos
szakítás gondolatát, melyet a lombardiai püspökségek betöltése körül támadt
viszály ébresztett benne, s hogy ez időtől fogva az egyházi reformban némi
szünet állott be.
A mint József államának a katholikus egyházhoz való viszonyát tökéle-
tesen új alapra fektette, úgy követelte a maga részére azon jogot is, hogy a
többi felekezetek viszonyát szintén az állam érdekében rendezze. Egy régibb
idő nézeteiben növekedve s nagy mértékben egyháziasan érezve, Mária
Terézia a más hitűek iránt még ugyanazt a szigort gyakorolta, mint elődei.
Ismételve kényszerített protestáns családokat, hogy elhagyják hazájokat s
idegen földre — Magyarországba vagy Erdélybe — vonúljanak. A különböző
tartományokban külön vallásbizottságok őrködtek a vallás tisztaságára.
A zsidók iránt szintén nagy mértékben táplált ellenszenvet Mária Terézia.
Csak 1774 óta szűntették meg József hatása alatt a protestánsok erőszakos
térítgetését. De általában addig, míg anyja élt, József nem birt a nem katho-
likusok iránti türelmességre irányúló eszméivel fölülkerekedni. Csak Mária
Terézia halála után indítá meg József a rég előkészített munkát. Megszüntette
a vallásbizottságokat s kiadta (1781) a türelmi pátenst, a mely az ágostai
és helvét hitvallás híveinek, valamint a nem-egyesűlt görögöknek megadta
a „magán vallásgyakorlattt jogát, vagyis istentiszteletöknek — habár nem
nyilvánosan való — gyakorlását, saját imaházak építését — de tornyok és
harangok, valamint közvetlenül az utczáról való bejárás nélkül — s polgári
tekintetben egyenlő jogúakká tette őket a katholikusokkal. Ezzel össze-
függésben az ágostai felekezet consistoriuma, mely a westfali béke óta
Teschenben székelt, bővített hatáskörrel Bécsbe helyeztetett át s ugyanott
a helvét hitvallásúak consistoriuma is megalakíttatott, de, mint amaz, állami
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Bevezetö Kötet (II), Band 3
- Titel
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
- Untertitel
- Bevezetö Kötet (II)
- Band
- 3
- Herausgeber
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Verlag
- Magyar Királyi Államnyomda
- Ort
- Budapest
- Datum
- 1887
- Sprache
- ungarisch
- Lizenz
- PD
- Abmessungen
- 14.78 x 21.84 cm
- Seiten
- 272
- Kategorien
- Kronprinzenwerk ungarisch