Page - 542 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bécs és Alsó-Ausztria (Alsó-Ausztria), Volume 4
Image of the Page - 542 -
Text of the Page - 542 -
542
Sokszor a fa csúcsán fűzéres borosüveg pompázik, vagy piros selyem kesz-
kenő lobog, s akad jó mászó legény, a ki lehozza szeretőjének. Korán
reggel egy muzsikus járja be a helységet s felveri szerszámával az alvókat.
Délelőtt ünnepi istenitisztelet van; ebéd után ráhúzza a banda a papház,
általában a „jobb" házak előtt; a zenészeket megvendégelik s borravalót is
kapnak. A banda élén járnak a búcsús legények, kalapjukon és gomblyukok-
ban koszorú és selyempántlika, egyik kezükben a borospalaczk, a másikban
az ivópohár. így veszik sorra a házakat, ráköszönik a bort a gazdára s
gazdasszonyra s meghívják őket a búcsúra. A délesti istenitisztelet után
kezdődik a tulajdonképeni népünnep. A szomszéd falvakból csapatonként
érkeznek a legények és leányok, hogy részt vegyenek a búcsúban, s egyszer
megint isten-igazában kitánczolják magukat. A banda minden újon érkező
csapatnak, egyes pároknak is, valami darabot játszik fogadásképen s bevezeti
őket (ez az ú. n. „Einbloaten"). Ha már elég a vendég s kiki fizetett,
kezdődik a táncz. A Morva-mezőn a németeknek és szlávoknak külön
tánczhelyiségük van, a mit már maga a nemzetiség különbözősége is meg-
magyaráz, de még inkább gyakorlatilag a két népfaj tánczainak különböző-
sége. Minden táncz után a legény a tenyerébe csap a tánczosnéjának,
a mit ez nyomban viszonoz s úgy megy vissza helyére a társai közé.
A tánczközökben a muzsikusok elé állanak a legények s zenekíséret mellett
nótákat dalolnak. A tánczoló bódé körűi ülnek a házasemberek feleségükkel,
gyerekeikkel és vendégeikkel, s bort, sört vagy méhsört iddogálnak;
nyalánkságok is vannak a durván ácsolt asztalon, hogy különösen a gyere-
keknek is legyen valami harapni valójuk. Húsfélét azonban egy falúbeli lakos
sem eszik a búcsútéren, vendégeit se kínálja olyannal, nehogy úgy tessék,
mintha otthon nem látta volna el őket elegendőképen. A tánczosnékat, ha
szomszéd faluból érkeztek, szintén meghívják vacsorára szüleikhez a helybeli
legények. De ha legény, leány „vidéki", a tánczos egy fertály „libátu
(„Gansl"), kávét és bort adat a tánczosnéjának. Régebben az is szokás
volt, hogy a helybeli legények egy-egy muzsikust hívtak meg ebédre és
vacsorára.
A kocsma előtt, a kapuszínben és az udvaron bábosok állanak. Kucsé-
berek (Gottscheer) is járnak-kelnek kosarukkal s a legények páros-páratlant
s egyebet játszanak narancsra, czukorskatulyára, fügére mire. Egész éjszaka
áll a táncz; reggel a legények párjukkal haza muzsikáltatják magukat
(„ausblasen"). Az ünnepi kiadások kiegyenlítése a búcsú-legények dolga.
back to the
book Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bécs és Alsó-Ausztria (Alsó-Ausztria), Volume 4"
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Bécs és Alsó-Ausztria (Alsó-Ausztria), Volume 4
- Title
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
- Subtitle
- Bécs és Alsó-Ausztria (Alsó-Ausztria)
- Volume
- 4
- Editor
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Publisher
- Magyar Királyi Államnyomda
- Location
- Budapest
- Date
- 1888
- Language
- Hungarian
- License
- PD
- Size
- 14.915 x 21.89 cm
- Pages
- 366
- Categories
- Kronprinzenwerk ungarisch