Page - 171 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Felsö-Ausztria ès Salzburg (Felsö-Ausztria), Volume 6/1
Image of the Page - 171 -
Text of the Page - 171 -
171
hangejtésében, vagy valamely hang erősebb tagolásában áll. így a Trauntól
keletre szóvégi r tompa, hangtalanforma a-vk lesz, p. mìa (mir), dia (dir),
mca (mehr), Bä# (Bär). A Hausruck tájékán s a felső Mühl-negyedben az
r-et ilyenkor is erősen megropogtatják s minthogy azonkivűl amott az e-t
vokalizált r előtt fölötte nyíltnak, emitt pedig zártnak ejtik, tehát c hangok
gyakorisága miatt már ez egyetlen egy különbségnél fogva is egész máskép
érinti a beszéd a fület itt és ott. Oly szókban, mint Bart, Haar, hart,
schwarz, az egyik területen mélyebb a-t ejtenek utánahangzó nyíltabb tf-val,
a másikon mély a-t erősen tagolt r-rel, a mi ismét tömérdek szót máskép
hallat itt és ott. Hasonló különbözést támaszt az / ejtése, mely a felső
Mühl-negyedben hangzók után is erősen hangzik, de a többi területen
vokalizáltatik. Ehhez járúl többféle szótári különbség. A Trauntól keletre
ez a szó „beiden*4 annyit jelent, hogy ra vevőnek hitelezni44, a nyugoti
vidékeken meg annyit, hogy „várni44 és „kölcsönözni44. „Frad44 amott
„sebet44 jelent, itt „naplopót44 is. „Raad*4 a keleti vidékeken annyi, mint
gyom, Sauwaldban a szenesítésre való fát is jelenti, s a szénégetőnek, kit
másfelé „Kohlenbrenner44-nek hínak, ott „Raadbrenncr44 a neve. A Peuer-
bach vidéki paraszt az indúlatos embert „ehriu-nek, az ügyest „g'firi~-nck,
a csizmaszárt „ Bulingu-nak, a rozskeresztet „Böglu-nek, a cselédet
„Ehaldentt-nek, a megkelő kenyértésztát „Kicku-nek, a kis tyúktojást
„Urigerltt-nek, a csirkét „Singerlu-nek mondja, — mind oly szók, melyeket
a Traun-ncgyedi teljességgel nem ismer. így példáúl a Mattig és Engelbach
közti zárt területről egész sorát idézhetnők oly szavaknak, melyek más
vidékeken vagy egészen ismeretlenek, vagy legalább más jelentéssel birnak.
Tetemesebbek a szótári különbségeknél a szóhangokban való eltérések, mert
azok nagy számú hangsúlyos tőszótagra terjed ki. A hosszú o-t minden
vidéken máskép ejtik, de ritkán 0-nak. A Hausrucktól keletre körülbelől
az Ennsig és a nagy Mühltől nyugotra eo-vá diphthongizálódott, tehát így
ejtik : gra?ss, reod, teod, Breod, N^th, Teod. A nagy Mühltől keletnek az o
ugyanazon hangokra oldódott föl, csakhogy az o és e helyet cserélnek s a
föntebbi szók így hangzanak : gvoess, xoed, toed, stb. Azonkivűl mindkét
esetben az első hangzón van a suly és az o nyíltabb a felé hajlik. A Haus-
rucktól az Innig az o egy kettőshangzóval van helyettesítve, melyet a
nyelvjárási helyesírás ou- vagy au-val szokott jelölni úgy, hogy a föntebbi
szók ilyenformán hangzanak: gr^ss, routh, to?td, vagy épen: gra7/ss, nrath,
taud. Hasonló változatosságot mutat a régi ei. Ámbár ez a hang az egész
22*
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Felsö-Ausztria ès Salzburg (Felsö-Ausztria), Volume 6/1
- Title
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
- Subtitle
- Felsö-Ausztria ès Salzburg (Felsö-Ausztria)
- Volume
- 6/1
- Editor
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Publisher
- Magyar Királyi Államnyomda
- Location
- Budapest
- Date
- 1889
- Language
- Hungarian
- License
- PD
- Size
- 15.29 x 21.86 cm
- Pages
- 346
- Categories
- Kronprinzenwerk ungarisch