Page - 602 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Felsö-Ausztria ès Salzburg (Salzburg), Volume 6/2

602 Salzburgnak gyárilag űzött iparágai közül különösen kiemelendő a sörgyártás, üzletének nagy kiterjedése miatt. Az 1885-ben 59 sörfőző- gyárban előállított sör 277.584 hektolitert tett mintegy 2,500.000 forint értékben. A 165.000 főre menő lakosság mellett ennélfogva egy-egy főre évenkint 170 liter sör esik. Salzburg sörfőző gyárai között van olyan, mely 10.ooo-től 75.000 hektoliterig terjedő évi mennyiséget állít elő, s ezek között a legnevezetesebbek a kaltenhauseni, guggenthali, riedenburgi, hemdorfi, salzburgi, schwarzachi és halleini. Szeszégetéseib'òl azonban, melyeknek a száma több mint 3.300, a túlnyomó nagy szám a kis paraszt szeszégetésekre esik. Ezek egészen egyszerű pároltató készülékekkel dolgoznak, s az égetett italt jobbára csont- és lágymagú, valamint bogyó- gyümölcsből és sörfőzési hulladékból készítik. Ehhez hasonló a malomipar is. Salzburg tartományában ugyanis nem kevesebb, mint 1.842 malom van. De ezek közül csak néhány van olyan a tartomány fővárosában, mely nagyobb kereskedelmi malomnak nevezhető, a többi nagyobbára vámot szedő vagy házi malom, mely csak saját szükségletre, vagy bizonyos díjért másoknak is őröl. Csak mintegy 460 malom dolgozik üzletszerűen. így vannak a fürészmalmok is, melyeknek száma (251) jelentékeny ugyan, de melyek többnyire csak a helyi szükségletet fedező fűrészelt fát készítik fölötte kezdetleges eszközökkel. E malmoknak csak csekély része tart nagyobb jelentőségre számot, kereskedésre is szállíttatván fűrészelt faárút. A termelés, mióta Németország a faneműekre fölemelte a vámokat, külön- ben is csökkent. A gyárszerű iparnak egyebekben is meglehetősen szerény szerep jutott Salzburg ipari vállalatai között. A helyi szükségletet fedező kis-ipar a túlnyomó, mely még megmaradt régi mesterségszerű formáiban. A foìióipar terén kiemelendő a Salzburg melletti Sinhubban levő műgyapotgyár és shoddy-fonógyár, mely 1854-ben alapíttatott s első volt Ausztriában. Több mint 150 munkást foglalkoztatott s 8—10.000 métermázsára menő műgyapot- és shoddyfonál-gyártmányát, melynek értéke egy negyed millió forint, a belföldön, Német- és Angolországban adja el. A szövés azonban, mely csaknem kizárólag vászonneműre szorítkozik, Salzburgban a házi ipar egyik ágának tekinthető. A még fönnálló, s adózó mintegy 200 takács- műhely mesterségszcrűen leginkább csak télen dolgozik, s a munkások nyár szakán mint kőművesek, ácsok vagy mezőgazdasági napszámosok másfelé keresnek kenyeret. Hasonló a b'órárú-ipar. Néhány salzburgi és saalfeldeni