Page - 180 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Stiria, Volume 7

180 testvérekről szóló elterjedt monda, mely Plankenstein, Prank, Pux, Reichen- burg, Riegersburg, Schielleiten várakhoz fűződik. S valamint ezen és még sok más mondák borostyána a régi várak romjai köré fonódik : szintén kedves legendák csatlódtak a legrégibb templomok és püspökségek eredeté- hez, gondosan ápolt hagyományok regélnek a tartomány míveléséről német telepedők által, s számos virágzó helységek keletkezéséről. Hasonlítanak a regék és mondák a gyenge, pompás színezetű havasi virágokhoz; azok is, mint ezek, erősítvén bennünket friss elevenségükkel s üdítvén kedves illatjukkal; ezek a néphagyományok drága gyöngyök a szép stájer föld derék lakói kedélyéletének gazdag kincstárában — örökzöld honszeretet arany magjai. A németek népdala és népszínmüve. Mint valami friss, buzgó hegyi forrás, olyan a népdal, kedélyéből fakadva annak az együgyű emberi léleknek, mely érintetlen maradt minden mesterséges elfínomodástól, azért is zendűl a nép dala egyszerű, eredeti hangokban, mindamellett tisztán, elmésen és szívrehatólag, mondja bár ki a lélek boldogságát életvidor ujjongással, vagy szólaljon meg panaszszal és epedve. S valamint a forrás visszatükrözi azon vidéknek jellemét, melyet vize öntöz, úgy a nép énekében is annak lakta-földje fejeződik ki, s mint- hogy az a tartomány és föld, melyen az emberek járnak-kelnek, életöket és munkálkodásukat s evvel együtt gondolkodásukat és dalolásukat irányozza, a dal váltakozó jellemet nyer és a nép lelkét hamisítatlanúl és tisztán mutatja. Itt természetesen csak a dalok szavairól lehet szó s túlnyomólag csak azon dalokról, melyek mint egészek és bevégzettek maradtak fenn. E havasi tartomány jellemének kétségkívül leginkább a kettős emelkedésű és esésű „Schnaderhüpfel" (nóta) rövid, praegnans formája felel meg, a mely a pásztor és vadász, a havasi gazda és a favágó léte-voltját oly véghetetlen változa- tosságban fejezi ki; mivel pedig e nagy számú dalocskákat kirekesztőleg tájszólással éneklik s a tájnyelv ismertetésének itt külön szakasz van szánva, tehát e helyt inkább csak érintjük őket. A különválasztás természetesen nem könnyű, mert néha több szak „Schnaderhüpfelw-t találunk egybe foglalva s csak a versmérték mutatja egykori külön voltukat. A stájer népdal különböző fajai önként elválnak, ha tekintetbe veszszük azon területeket, melyeken előfordúlnak, más felől bizonyos, kivált ünnepi