Page - 321 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Stiria, Volume 7

321 Laliónak még élő tanítványai mellett, kik mesterük hagyományaihoz szigorúan ragaszkodtak, De Pomis saját útján haladt és igazi mestere volt a barokk művészetnek. Építészeti fő műve II. Ferdinánd mausoleuma Gráczban, melyen 1614-től 1633-ban bekövetkezett haláláig dolgozott. A mausoleum latin kereszt elrendezésű és épen a székesegyház mellett, a román művészetű egykori Katalin-templom helyén áll. A hosszúhajó és a kereszthajó dongaboltozatú, a négyzeten kupola emelkedik. A déli kereszthajó kerűlékalakú toldalékban végződik, melyet egy második és nagyobb kupola föd, és ez alatt van a tulajdonképeni sírbolt. A koczka- kövekből épült homlokzatot, mely diadalívhez hasonlít, dór pillérek elé állított négy jón féloszlop tagozza, a rajtuk nyugvó gerenda fölött egyenes vonalú oromfal emelkedik, melynek nagy méretű köríves oromfal szolgál keretűi. Ez utóbbi, de még inkább egy másik, a székesegyházra szolgáló félköríves oromfal arra mutat, hogy a lodi-i születésű De Pomis Velenczében tanúit. A szobrokkal és festményekkel díszített homlokzat, a magas lámpával koronázott két kupola, a köríves magas oromfalak, az apsis mögött emel- kedő köralakú, magas tornyok együtt véve oly dúsgazdag, festői hatású csoportot képeznek, mely a maga nemében Németországban páratlan. Az egész tisztán festőileg van gondolva, fölismerhető rajta, hogy a művész első sorban festő volt. Az építészeti formák barokk ízlésűek, részben túlságosak, de az építészeti alapgondolat azért mindenütt érvényesül. A föld alatti sírboltnak finom kivitelű stucco-díszítménye van, melyet az építő- művész tervezett, a felső kápolnák díszítménye azonban csak a század végén készült. Egy rövid pillantást óhajtunk vetni a német művészekre, mielőtt a XVII. század második felében működött olasz barokk mesterek műveivel foglalkoznánk, a kikre nézve De Pomis mausoleuma irányadó volt, és kiket Alessandro de Verda már a XVI. század utolsó negyedében megelőzött volt. Már följegyeztük, hogy az olasz építőművészek betódúlása előtt Stiriában némi nyomai mutatkoztak a német renaissance kezdetének, de azt csirájában elfojtották az olasz várépítők. Felső-Stiria völgyeiben, hová az olaszok nem jutottak el, nem egy német mű jött létre, milyen példáúl a Gröbming melletti Moosheim kis kastély, melynek udvarában érdekes sgraffito-díszít- mények máig fönnmaradtak. Ugyanitt ritka szépségűek a káryai nők könnyedén rajzolt alakjai, szóval az igazi naiv és kedves német renaissance művészet, noha a mester nevét nem tudjuk. Felső- és Közép-Stiriában nem st. 41