Page - 360 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Stiria, Volume 7

360 22.5, 29, illetőleg 27 százaléka a gazdaságilag használt földterületnek. A fel- vidéken még a fűvelő gazdaság alá vett földeknek mintegy fele is a rétekhez számítandó, az tudniillik, mely kaszálás alá kerül. A rétek nagy része többé- kevésbbé vizenyős, a minek a következése az, hogy a rajta termett széna silány. Habár már sok felé megkezdték az efféle rétek lecsapolását, habár a belvizek levezetésére már is több társulat alakúit és alakúi, az alagcsövezés hasznos voltáról pedig mind általánosabban győződik meg a lakosság : azért a víztől már mentesített rétek mégis fölötte kedvezőtlen arányban állanak a vizesekhez, mivel a kisbirtokos nincs abban a helyzetben, hogy a víz levezetést maga, vagy szövetkezés útján kizárólag a saját költségén teljesítse, az a segély pedig, melyet a kormány nyújt, jelentékeny ugyan, de meg sem közelíti a tényleg szükségeset. Pedig a vízlevezetés egyike azoknak a kevés számú talajjavításoknak, melyeknek hatása itt azonnal megérezhető. A jelzett körülmények között megérthető, ha a rétek jövedelme nem valami kedvező, s ha az utolsó tíz év termési átlaga, az egész tartományt véve, csak 37—38 métermázsát tett hektáronkint. De már ez is oly eredmény, melyben a rétmívelés haladásának és javulásának jelét üdvözölhetjük. Fontos jövedelmi forrás a gyümölcstermesztés, mely egyre nő kiterje- désében és jelentőségében s úgy látszik, hogy különösen azokban a kerüle- tekben, a melyekben a szőlőt a phylloxera fenyegeti, kárpótlást lesz hivatva nyújtani. Alig harmincz évvel ez előtt 350.000 forintra becsülték az egész tartomány gyümölcstermését; már az utolsó tíz év átlaga 1,150.000 méter- mázsát tesz s ha ezt csak hét forintnyi csekély piaczi áron számítjuk is, kerek 8,000.000 forint jön ki. A gyümölcsöt ma már nem törik mind musttá s nem szállítják csupán Bécsbe : kiviteli czikk lett az Bécs, Krajna, Görcz és Trieszt, Tirol, Magyar- és Horvátország, Svájcz, Dél- és Éjszak- Németország s különösen Berlin felé, a honnan aztán nagyobb részét a szentpétervári piaczra szállítják. A stájer gyümölcsöt kiváló minősége tette olyan kereskedelmi czikké, mely a nagy piaczokon előkelő helyet birt magának állandósítani. Az évi termésből 55 százalék a középfekvésű tájakra, 40 az alvidékre, 5 a felvidékre esik. A gyümölcs nemét tekintve 75 százalék lágymagú, 25 pedig csontár. A középtájak föntebb fekvő része és az egész felső vidék leginkább gazdasági gyümölcs termelésével foglal- kozik, míg a középvidék többi része s az egész alvidék nemes csemege gyümölcsöt is termel. A legfontosabb gyümölcs az alma, melynek itt sok nemes faja van. Különlegesség a lichtenwaldi viaszalma — Lucas szerint