Page - 72 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Karinthia és Krajna (Karinthia), Volume 8/1
Image of the Page - 72 -
Text of the Page - 72 -
72
huszonnyolcz év múlva kapott kegyelmet s mint kanonok fejezte be életét
Regensburgban.
A Habsburgok hatalmára igen károsnak bizonyúlt országaik gyakori
fölosztása. Ily úton Karinthia még 1375-ben III. Lipót kormányzata alá
került, kinek a belső tusák nagy bajt okoztak. A polgárok szintén sokat
szenvedtek a nemes uraktól, miért is 1386-ban St.-Veit, Klagenfurt és
Völkermarkt városok szövetkeztek a fosztogató urak ellen és közös érdekeik
védelmére. Mikor a herczeg a sempachi csatában elesett, testvére III. Albert
vette át az összes osztrák tartományok kormányát. Ennek halála után ismét
hosszú viszály támadt a Habsburg-családban s csak 1411-ben, miután a
párttusa valóságos belháborúvá fajúit, ment végbe az állami viszonyok
ideiglenes rendezése. Vas Ernő, III. Lipót egyik fia, egész Belső-Ausztria
(Stiria, Karinthia, Krajna s a szomszédos kisebb területek) kormányzatát
egyesíté kezében s a karinthiaiak is meghódoltak neki. Ö volt az utolsó
herczeg, kit a hagyományos régi módon iktattak be (1414).
Az ő uralkodása alatt szakadt magva az Ortenburgok grófi nemzetségé-
nek. A dús örökség, melyhez Spittal és Paternion mezővárosok is tartoztak,
a hatalmas Ciliéi grófokra szállt, kik csakhamar harczba keveredtek a bam-
bergi püspökkel, később pedig V. Frigyes herczeggel (1440 óta római
királylyal), Vas Ernő fiával. Csak 1443-ban hódoltak meg V. Frigyesnek
s családjok kihalta esetére az öröklést Ciliiben, Sternbergben és Orten-
burgban a Habsburgoknak biztosították. Ez az eset beállott, midőn Ciliéi
Ulrik Belgrádban megöletett (1456). Frigyes nem késett hűbérúri és
örökösödési jogaira támaszkodva a Cilleiek legtöbb belső-ausztriai jószágát
hatalmába keríteni.
V. Frigyes, mint császár III. Frigyes, uralkodásának kora szenvedések-
ben gazdag volt Karinthiára nézve, mert úgy szólván sohasem pihentek a
belső tusák s ismételten idegen ellenség tört be az országba. Alig verték le a
lázadást, melyet Baumkircher András Stiriában támasztott s melyet czinkos-
társai Karinthiába is átvittek, mikor török lovashadak pusztítva, gyújtogatva
és gyilkolva nyomúltak a Kanker-hegyszoroson át Bleiburg ellen s onnan a
Jaun- és Glan-völgybe, honnan számos foglyot hurczoltak el (1473). Mikor
a törökök másod ízben betörtek (1476) s a Száva völgyéből Weissenfelsen
és Villachon át rettenetes pusztítások közt egy részt a Gurk-völgybe, más
részt a Jaun- és Lavant-völgybe nyomúltak, gyorsaságuk miatt az országos
nemesi fölkelés nem tudott nekik ellenállani. Nagy elégedetlenség fogta el
back to the
book Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Karinthia és Krajna (Karinthia), Volume 8/1"
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Karinthia és Krajna (Karinthia), Volume 8/1
- Title
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
- Subtitle
- Karinthia és Krajna (Karinthia)
- Volume
- 8/1
- Editor
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Publisher
- Magyar Királyi Államnyomda
- Location
- Budapest
- Date
- 1891
- Language
- Hungarian
- License
- PD
- Size
- 15.24 x 21.83 cm
- Pages
- 278
- Categories
- Kronprinzenwerk ungarisch