Page - 108 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Karinthia és Krajna (Karinthia), Volume 8/1
Image of the Page - 108 -
Text of the Page - 108 -
108
elhangzása után az ájtatosság végét jelző zörejbe az ő hangszereik recsegése
is belevegyüljön. A zöldcsütörtöki tyúktojásoknak („ Antlos Oartt) különféle
gyógyító és bűvös erőt tulajdonít a néphit.
Húsvét éjjelén a Lavant-völgybcn imájdság és szent énekek zengése
mellett óriási máglyákat („Osterhaufen") gyújtanak a parasztok. A hegyen-
völgyön százával égő húsvéti tüzek páratlanúl fönséges látványt nyújtanak.
Klagenfurt és Völkermarkt közt a vend vidéken, különösen Tainach
körűi, a parasztlegények a föltámadás után fáklyavilág és mozsárdurrogás
mellett vonúlnak faluról falura. Minthogy a nevezett síkság száznál több falut
számlál s minden helységből indúl ilyen fáklyásmenet, elképzelhető e szün-
telen kigyózó vonalakban haladó körjáratok fényhatása az ünnepi éjszakában.
A húsvéti ételeknek nagyszombat délutánján történő szentelésére a
parasztleányok a havas vidékekről sokszor óriási vajdarabokat visznek,
• a melyeket csinos húsvéti báránykák díszítenek. A szentelt eleségből a felek
az egyházfinak egy kolbászt, a ministráló gyereknek pedig két piros tojást
kötelesek adni. A Gail-völgyben a hússzentelés igen mulatságos jelenettel jár.
Alig mondta ki a pap az áldást: az asszonyok és leányok („Gitschen") a fehér
abroszszal leterített kosarakra rohannak, hogy haza siessenek velők ; mindenki
első akar lenni, mert azt tartják, hogy a ki előbb éri, az a munkában is első.
Felső Rosen-völgyben, a leányok kedvesöknek cserépformában sült
kalácsot („Reindling") s két piros tojást ajándékoznak; ugyané völgy alsó
vidékén húsvét hétfőjén ád a leány választottjának egy szelet ilyen kalácsot;
az a legény, a ki legtöbb ily karéjt tud összegyűjteni, a falu Don Jüanja.
Húsvét-hétfőn a Gail-völgy több falujában még előadják a passio-játékot.
A szlovének is kiváló ünneppel ülik meg a húsvétot. Nagyheti szoká-
saik hasonlók a németekéihez. Kolac nevű húsvéti süteményük búzalisztből
készül s fahéjat és ezukrot kevernek a tésztájába. A húsvétra következő
második pénteket Karinthiában „ háromszögpéntek tt-nek („Dreinaglfreitag")
nevezik. Tulajdonképen „négyszögpénteku lenne helyesen a neve, minthogy
Krisztus keresztje négy szögének IV. Károlytól való megtalálása emlékére
ünneplik. E napon némely faluban valóságos népvándorlássá kerekedik
a búcsújárók özöne.
A Jaun-völgyben e búcsújárások czélpontjai az Einersdorf fölötti,
továbbá a Völkermarkt melletti Diexen s a Ruden szomszédjában, a Lisna-
bergen fekvő szentsír-templomok; a Missling-völgy lakói az Orsolya-hegy
templomához zarándokolnak. Az e napon szokásos búcsúmenetek közt azon-
back to the
book Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Karinthia és Krajna (Karinthia), Volume 8/1"
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Karinthia és Krajna (Karinthia), Volume 8/1
- Title
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
- Subtitle
- Karinthia és Krajna (Karinthia)
- Volume
- 8/1
- Editor
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Publisher
- Magyar Királyi Államnyomda
- Location
- Budapest
- Date
- 1891
- Language
- Hungarian
- License
- PD
- Size
- 15.24 x 21.83 cm
- Pages
- 278
- Categories
- Kronprinzenwerk ungarisch