Seite - 108 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Karinthia és Krajna (Karinthia), Band 8/1

108 elhangzása után az ájtatosság végét jelző zörejbe az ő hangszereik recsegése is belevegyüljön. A zöldcsütörtöki tyúktojásoknak („ Antlos Oartt) különféle gyógyító és bűvös erőt tulajdonít a néphit. Húsvét éjjelén a Lavant-völgybcn imájdság és szent énekek zengése mellett óriási máglyákat („Osterhaufen") gyújtanak a parasztok. A hegyen- völgyön százával égő húsvéti tüzek páratlanúl fönséges látványt nyújtanak. Klagenfurt és Völkermarkt közt a vend vidéken, különösen Tainach körűi, a parasztlegények a föltámadás után fáklyavilág és mozsárdurrogás mellett vonúlnak faluról falura. Minthogy a nevezett síkság száznál több falut számlál s minden helységből indúl ilyen fáklyásmenet, elképzelhető e szün- telen kigyózó vonalakban haladó körjáratok fényhatása az ünnepi éjszakában. A húsvéti ételeknek nagyszombat délutánján történő szentelésére a parasztleányok a havas vidékekről sokszor óriási vajdarabokat visznek, • a melyeket csinos húsvéti báránykák díszítenek. A szentelt eleségből a felek az egyházfinak egy kolbászt, a ministráló gyereknek pedig két piros tojást kötelesek adni. A Gail-völgyben a hússzentelés igen mulatságos jelenettel jár. Alig mondta ki a pap az áldást: az asszonyok és leányok („Gitschen") a fehér abroszszal leterített kosarakra rohannak, hogy haza siessenek velők ; mindenki első akar lenni, mert azt tartják, hogy a ki előbb éri, az a munkában is első. Felső Rosen-völgyben, a leányok kedvesöknek cserépformában sült kalácsot („Reindling") s két piros tojást ajándékoznak; ugyané völgy alsó vidékén húsvét hétfőjén ád a leány választottjának egy szelet ilyen kalácsot; az a legény, a ki legtöbb ily karéjt tud összegyűjteni, a falu Don Jüanja. Húsvét-hétfőn a Gail-völgy több falujában még előadják a passio-játékot. A szlovének is kiváló ünneppel ülik meg a húsvétot. Nagyheti szoká- saik hasonlók a németekéihez. Kolac nevű húsvéti süteményük búzalisztből készül s fahéjat és ezukrot kevernek a tésztájába. A húsvétra következő második pénteket Karinthiában „ háromszögpéntek tt-nek („Dreinaglfreitag") nevezik. Tulajdonképen „négyszögpénteku lenne helyesen a neve, minthogy Krisztus keresztje négy szögének IV. Károlytól való megtalálása emlékére ünneplik. E napon némely faluban valóságos népvándorlássá kerekedik a búcsújárók özöne. A Jaun-völgyben e búcsújárások czélpontjai az Einersdorf fölötti, továbbá a Völkermarkt melletti Diexen s a Ruden szomszédjában, a Lisna- bergen fekvő szentsír-templomok; a Missling-völgy lakói az Orsolya-hegy templomához zarándokolnak. Az e napon szokásos búcsúmenetek közt azon-