Page - 172 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Karinthia és Krajna (Karinthia), Volume 8/1

172 tájékán, például Gnesauban, Reichenauban állanak a házak kettős sorban olykép, hogy az egyik sorban a lakóházak, azokkal átellenben pedig a gazdasági épületek és fából rovott gabonacsűrök vannak. A falvak részint a síkságokon, részint a közép hegység fensíkjain, vagy a hegyek szelídebb lejtőin fekszenek, de csak bizonyos magasságig, melyen túl fölfelé már csakis egyes tanyák találhatók. Ezektől csak a nagyobb községeknek, az úgy nevezett mezővárosoknak (Märkte) elrendezése tér el, a mennyiben itt a házak egymás mellé sorakoz- nak, s útczákat és kis tereket alkotnak. Ezen helységekben a gazdasági épületek is ritkábbak, vagy pedig a lakóházak mögött, a hol a kertek és földek vannak, állanak, míg a kézművesek, boltosok stb. által lakott házak és korcsmák annál gyakrabban fordúlnak elő. Ilyen helységekben olykor a középkorból származó erődítési épületek romjaira is akadunk, melyek toronyból vagy várszerű épületből állanak, s kétségtelenül a magyaroknak és törököknek a XIV. és XV. században gyakori betörései ellen való mene- dékekűl emeltettek. Nagyobb városokban ezen védelmi művek sehol sem hiányzanak, s néhol, pl. St.-Veitban, Friesachban, stb. körfalak is voltak. Sajátságos, hogy Karinthiában falvak és nagyobb községek leginkább ott keletkeztek, a hol a magas hegységből jövő patakok a síkságra ömlenek, mi miatt a községek állandóan árvíz-veszélynek vannak kitéve. Oka az elhelyezkedés ezen módjának, nem tekintve azon kényelmet, hogy a ház- tartásban szükséges vizet könnyen lehetett megszerezni, főként abban volt, hogy a patakokat, mint mozgató erőket, őrlő és fűrészmalmok, s egyéb effélék hajtására annnál jobban fölhasználhatták. A zene Karinthiában. A tartomány történetírói egészen a jelen század kezdetéig édes keveset mondanak a zenészet itteni állapotairól, talán azért, mert olyan jelenségeket, melyek e különben is mellékesnek vélt téren nem voltak nagy sikerűek, vagy legalább jellemzetesek, nem tartottak följegyzésre méltóknak, vagy talán azért is, mert Karinthia alkotó tehetségű zenészekben valóban meg- lepőleg szegény. Azt ugyan tudjuk, hogy e tartományt is fölkeresték útjokban a középkor szerelmi költői, a kik az ország nagy számú lovagváraiban bízvást vendégszerető fogadtatást remélhettek (így pl. a Rómába útazó híres Ofterdingeni Henrik is időzött a friesachi várkastélyban); protestáns