Seite - 172 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Karinthia és Krajna (Karinthia), Band 8/1
Bild der Seite - 172 -
Text der Seite - 172 -
172
tájékán, például Gnesauban, Reichenauban állanak a házak kettős sorban
olykép, hogy az egyik sorban a lakóházak, azokkal átellenben pedig a
gazdasági épületek és fából rovott gabonacsűrök vannak. A falvak részint
a síkságokon, részint a közép hegység fensíkjain, vagy a hegyek szelídebb
lejtőin fekszenek, de csak bizonyos magasságig, melyen túl fölfelé már csakis
egyes tanyák találhatók.
Ezektől csak a nagyobb községeknek, az úgy nevezett mezővárosoknak
(Märkte) elrendezése tér el, a mennyiben itt a házak egymás mellé sorakoz-
nak, s útczákat és kis tereket alkotnak. Ezen helységekben a gazdasági
épületek is ritkábbak, vagy pedig a lakóházak mögött, a hol a kertek és
földek vannak, állanak, míg a kézművesek, boltosok stb. által lakott házak
és korcsmák annál gyakrabban fordúlnak elő. Ilyen helységekben olykor
a középkorból származó erődítési épületek romjaira is akadunk, melyek
toronyból vagy várszerű épületből állanak, s kétségtelenül a magyaroknak
és törököknek a XIV. és XV. században gyakori betörései ellen való mene-
dékekűl emeltettek. Nagyobb városokban ezen védelmi művek sehol sem
hiányzanak, s néhol, pl. St.-Veitban, Friesachban, stb. körfalak is voltak.
Sajátságos, hogy Karinthiában falvak és nagyobb községek leginkább ott
keletkeztek, a hol a magas hegységből jövő patakok a síkságra ömlenek,
mi miatt a községek állandóan árvíz-veszélynek vannak kitéve. Oka az
elhelyezkedés ezen módjának, nem tekintve azon kényelmet, hogy a ház-
tartásban szükséges vizet könnyen lehetett megszerezni, főként abban volt,
hogy a patakokat, mint mozgató erőket, őrlő és fűrészmalmok, s egyéb
effélék hajtására annnál jobban fölhasználhatták.
A zene Karinthiában.
A tartomány történetírói egészen a jelen század kezdetéig édes keveset
mondanak a zenészet itteni állapotairól, talán azért, mert olyan jelenségeket,
melyek e különben is mellékesnek vélt téren nem voltak nagy sikerűek,
vagy legalább jellemzetesek, nem tartottak följegyzésre méltóknak, vagy
talán azért is, mert Karinthia alkotó tehetségű zenészekben valóban meg-
lepőleg szegény. Azt ugyan tudjuk, hogy e tartományt is fölkeresték útjokban
a középkor szerelmi költői, a kik az ország nagy számú lovagváraiban
bízvást vendégszerető fogadtatást remélhettek (így pl. a Rómába útazó
híres Ofterdingeni Henrik is időzött a friesachi várkastélyban); protestáns
zurück zum
Buch Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Karinthia és Krajna (Karinthia), Band 8/1"
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Karinthia és Krajna (Karinthia), Band 8/1
- Titel
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
- Untertitel
- Karinthia és Krajna (Karinthia)
- Band
- 8/1
- Herausgeber
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Verlag
- Magyar Királyi Államnyomda
- Ort
- Budapest
- Datum
- 1891
- Sprache
- ungarisch
- Lizenz
- PD
- Abmessungen
- 15.24 x 21.83 cm
- Seiten
- 278
- Kategorien
- Kronprinzenwerk ungarisch