Page - 217 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Karinthia és Krajna (Karinthia), Volume 8/1
Image of the Page - 217 -
Text of the Page - 217 -
217
A képírás virágzásának e korát szomorú hanyatlás váltotta föl. A vallási
zavarok miatt a XVI. század közepén gyorsan alább szállt, a XVII. században
pedig a legmélyebb sülyedés fokára jutott. A ritka kivételek közé tartoznak
a strassburgi várkápolnának a XVI. század elejéről való jó falképei, továbbá
Srejachban St.-Canzian mellett az utolsó Ítéletet ábrázoló nagy festmény
1609-ből. E korban keletkezett csekély számú terjedelmesebb festmények-
nek általában nincs művészeti becsük. Ilyenek példáúl a Blumenthal Antal
klagenfurti polgár és festő által 1598-ban a gurki székesegyház apsisaiban
festett képek, továbbá a wernbergi czímerteremnek a XVII. század végén
keletkezett festményei.
Mint Ausztriában általában, úgy Karinthiában is csak a XVIII. század-
ban kezd emelkedni a képírás. Míg addig egészen az egyház szolgálatában
állott, most itt is győzelmesen vonúl be a nemesség kastélyaiba. Ezeknek
művészetkedvelő tulajdonosai, mint a GoOss, Rosenberg, Stampfer és a
Thurn grófok részint idegen művészeket hívtak az országba, részint pedig
a hazai művészeket pártolták. Sőt e kor egyházfejedelmei és apátjai is részt
vettek az általános művészeti mozgalomban.
Fromiller József Ferdinánd hazai festőművész (meghalt 1760) volt
e korszakban a legtevékenyebb. Különösen kiválók nagyszabású frcsko-
festményei a klagenfurti országház czímertermében, az ossiachi apátsági
épület két termében, továbbá az Ebenthal, Obervellach és Töscheldorf
kastélyokban és az ossiachi templomban.
Ebből az időből valók a klagenfurti városi plébánia-templom bolto-
zatán Mölk udvari festő által festett képek, Meiselberg kastély falképei és
a st.-michaeli templom boltozatának képei Zoller Antaltól. A klagenfurti
Priesterhaus kápolnáját díszítő szép fresko-képeket Gabriel Eustach fcsté,
a püspöki palota kápolnájának és ebédlőjének falképei Pichler József, a
strassburgi és zwischenwässerni festmények pedig Bergler József művei.
Ugyan e művészek nem egy jó olajfestményt is festettek. Fölemlítendők
még : Steiner, ki Fromiller tanítója volt, és Linder Ferencz karinthiai festők,
továbbá az idegenek közül : Brand Keresztély tájfestő, Cussetti Péter, az
idősb Lampi, Maratti Carlo és Zanusi olasz festők. E nevek is tanúságai a
XVIII. századbeli élénk tevékenységnek a festészet terén. Szépen is virág-
zott e művészet, a nélkül azonban, hogy a XVI. század elején való állapotot
megközelítette volna. Jelen századunkban ismét hanyatlás állott be. Egyedül
a tájfestésben vívott ki némi sikert néhány karinthiai művész, így : Willroider
K. 28
back to the
book Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Karinthia és Krajna (Karinthia), Volume 8/1"
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Karinthia és Krajna (Karinthia), Volume 8/1
- Title
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
- Subtitle
- Karinthia és Krajna (Karinthia)
- Volume
- 8/1
- Editor
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Publisher
- Magyar Királyi Államnyomda
- Location
- Budapest
- Date
- 1891
- Language
- Hungarian
- License
- PD
- Size
- 15.24 x 21.83 cm
- Pages
- 278
- Categories
- Kronprinzenwerk ungarisch