Seite - 217 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Karinthia és Krajna (Karinthia), Band 8/1

217 A képírás virágzásának e korát szomorú hanyatlás váltotta föl. A vallási zavarok miatt a XVI. század közepén gyorsan alább szállt, a XVII. században pedig a legmélyebb sülyedés fokára jutott. A ritka kivételek közé tartoznak a strassburgi várkápolnának a XVI. század elejéről való jó falképei, továbbá Srejachban St.-Canzian mellett az utolsó Ítéletet ábrázoló nagy festmény 1609-ből. E korban keletkezett csekély számú terjedelmesebb festmények- nek általában nincs művészeti becsük. Ilyenek példáúl a Blumenthal Antal klagenfurti polgár és festő által 1598-ban a gurki székesegyház apsisaiban festett képek, továbbá a wernbergi czímerteremnek a XVII. század végén keletkezett festményei. Mint Ausztriában általában, úgy Karinthiában is csak a XVIII. század- ban kezd emelkedni a képírás. Míg addig egészen az egyház szolgálatában állott, most itt is győzelmesen vonúl be a nemesség kastélyaiba. Ezeknek művészetkedvelő tulajdonosai, mint a GoOss, Rosenberg, Stampfer és a Thurn grófok részint idegen művészeket hívtak az országba, részint pedig a hazai művészeket pártolták. Sőt e kor egyházfejedelmei és apátjai is részt vettek az általános művészeti mozgalomban. Fromiller József Ferdinánd hazai festőművész (meghalt 1760) volt e korszakban a legtevékenyebb. Különösen kiválók nagyszabású frcsko- festményei a klagenfurti országház czímertermében, az ossiachi apátsági épület két termében, továbbá az Ebenthal, Obervellach és Töscheldorf kastélyokban és az ossiachi templomban. Ebből az időből valók a klagenfurti városi plébánia-templom bolto- zatán Mölk udvari festő által festett képek, Meiselberg kastély falképei és a st.-michaeli templom boltozatának képei Zoller Antaltól. A klagenfurti Priesterhaus kápolnáját díszítő szép fresko-képeket Gabriel Eustach fcsté, a püspöki palota kápolnájának és ebédlőjének falképei Pichler József, a strassburgi és zwischenwässerni festmények pedig Bergler József művei. Ugyan e művészek nem egy jó olajfestményt is festettek. Fölemlítendők még : Steiner, ki Fromiller tanítója volt, és Linder Ferencz karinthiai festők, továbbá az idegenek közül : Brand Keresztély tájfestő, Cussetti Péter, az idősb Lampi, Maratti Carlo és Zanusi olasz festők. E nevek is tanúságai a XVIII. századbeli élénk tevékenységnek a festészet terén. Szépen is virág- zott e művészet, a nélkül azonban, hogy a XVI. század elején való állapotot megközelítette volna. Jelen századunkban ismét hanyatlás állott be. Egyedül a tájfestésben vívott ki némi sikert néhány karinthiai művész, így : Willroider K. 28