Page - 90 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország II (1), Volume 9/1
Image of the Page - 90 -
Text of the Page - 90 -
90
A tejbe-kása után jönnek a szakácsasszonyok, erősen bepólyált jobb
kezükben nagyfejű főző kanalakat kínálgatva a vendégek elé. Kásafőzés
közben mind összeégették a kezüket; már most kásapénzt szednek patikára.
A főzőkanál tele lesz krajczárokkal, melyeket hatosok is tarkáznak, kérke-
dőbb marokból hullatva.
A zaj, jó kedv egyre növekszik; de a kések, villák csörgetése elnémul.
A kávét is megitta, a ki él vele, de helyéből fel nem kél senki mindaddig,
míg végre az örömapa, a ki nem szokott ilyenkor asztalnál ülni, belép
föltett süveggel s megáll a ház közepén. A zaj egyszerre kettészakad, a
gazda leveszi süvegét és azt mondja :
„Adja Isten kedves egészségükre az ebédet!" A gazdasszony nyomban
utána engedelmet kér, ha valamiben nem szolgálhatott tetszésük szerint;
erre a szóra nagy tiltakozás támad, a padok megmozdulnak, a vendégek
hálálkodnak s lassanként kitakarodnak a szobából. A fehérszemélyek táncz-
ruhát váltani haza mennek.
Az éltesebb férfiak pipára gyújtanak; a legénynek szivarja van, melyet
ma már ötödször gyújt meg s még ötször meg fog gyújtani, s melyet
kényesen szorít a szemfogára. Szegényebb lakodalomban, hova csak „úgy
vetődött a czigány", gyűjtést rendeznek a czigánynak.
Félóra múlva újra együtt van a társaság s megkezdődik a hajnalig
tartó táncz, őszi nászban az udvaron, farsangon a szobában.
A szoba ekkorra ki van söpörve, szellőztetve. Minden fölösleges bútor
kitakarítva, egyedül bent az ablaksarokban levő | alakú asztal-pad maradt
helyén, s előtte a szokott asztal.
Bent a sarokban ül a násznagy az éltesebb férfi vendégekkel, kik
között ismét a vidékinek adatik az elsőség. A süveg (báránybőr süveg)
bele van nőve a főbe, s nincs rá eset, hogy megmozdúljon onnan, ha csak
valami igen előkelő vendég (pap vagy földesúr) érkezése miatt le nem kell
tenni. De még ilyen esetben is egy vagy két asszony folyvást őrködik
a násznagy úr fölött, hogy el ne feledkezzék magáról. A legények is föltett
bokrétás kalappal tánczolnak, a mi nem csuda. Nem is volna hely, hol
tartogatni. Ott annak a legjobb helye.
A táncz örök „csárdás", ma már rövid lassú, hosszú friss; régebben
megfordítva volt. A szép, sarkantyú-pengető, daliás, komoly lassú-magyar
feledésbe kezd menni. A sűrű gomoly alatt döng a föld, ritkán padló,
kurjantás kevés. Dobognak fáradatlanul. Természetesen mindenkinek meg-
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Magyarország II (1), Volume 9/1
- Title
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
- Subtitle
- Magyarország II (1)
- Volume
- 9/1
- Editor
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Publisher
- Magyar Királyi Államnyomda
- Location
- Budapest
- Date
- 1891
- Language
- Hungarian
- License
- PD
- Size
- 15.16 x 21.91 cm
- Pages
- 306
- Categories
- Kronprinzenwerk ungarisch