Page - 235 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország II (1), Volume 9/1
Image of the Page - 235 -
Text of the Page - 235 -
235
szilajnak és fékezhetetlennek bizonyult, mert faji ösztöne sem nomád életével,
sem patriarchalis intézményeivel nem bírt bele illeszkedni az állami szerve-
zetbe. Nem is akart; mert a korona birtokain telepedvén le, nem ismert
más urat a királynál, kinek, összes fegyverfogható népességével, bandé-
riumához tartozott, s a ki a nyugtalankodó olygarchia ellen mindig kész
hadsereget talált a nem rég is közszájon forgó vármegyei csúfolódás szerint
„hűségben telhetetlen" kunokban (királyi kunok, cumani regales, katonailag
szervezve, megkülönböztetésül a mezei kunoktól, cumani rurales, a kun
földön lakó parasztságtól). Arisztokrácziája nem volt soha, s ilyet nem is
akart ; várai nem voltak ; az összes kun területen nincs egyetlen várnyom ;
vármegyékké alakúlni nem akart, s mivel a vármegyei rendszer belső össze-
függésben állott az egyház-megyei rendszerrel, önként érthető, hogy valamint
a jobbágyi terhek, úgy a papi tized ellen is küzdött, s így kereszténysége
is sokáig nagyon ingadozó alapokon állott, s nagyon lazán függhetett az
egyház-szervezethez, a mint ez kitűnik a főpapok gyakori panaszaiból és a
pápák fenyegetéseiből, valamint azon jelenségből is, hogy az egész területen
alig van templom, melynek alapjai a XIV. századig mélyülnének, s az
itt-ott látható kápolnadombok legfölebb azon kísérletek emlékeiül tekint-
hetők, melyeket az egyház közrehatásával megtérítésükre és rendbeszedé-
sükre az állam tett.
Végre is az állam fáradt bele, s az időre bizta czivilizálását a fajnak,
mely igen hasznos és jó barát, ha . . . . nem bántják a szakállát. És azután
IV. László király alatt törvény által is szentesített szabadalmi okirat által
megnyugtatva, s talán a királynak végzetén is megdöbbenve, csendesen
marad s folytatja nomád életét.
.... Lenge sátor és faház
Alatt szilaj kun nép tanyáz;
Mozgó faluit, városit
Le a Tiszáig, Marosig,
Hol itt emelvén, hol amott,
Mint tengeren szél a habot.
Az alföldi nagy oczeán
Örök vándorlás színhelye, A törzs-apa család feje;
A férj, a nő, fiú, leány,
Ifjú, öreg, úr, vagy cseléd
Magával hordja mindenét,
S veszteg marad, vagy útra kel,
A mint a nyáj bőven legel,
Vagy szűk mezőt nyújt már a hely.
így él e nép .. . . (Arany.)
Városa a „szállás", faluja az „ülés", háza a sátor, vagyona a gulya,
ménes; szolgája a paripa, nyerges vagy kunhátas; amarra kun-nyerget
(tergenye) tesznek s hadba viszik, emez szekér elé fogva, vagy szőrén ülve
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Magyarország II (1), Volume 9/1
- Title
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
- Subtitle
- Magyarország II (1)
- Volume
- 9/1
- Editor
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Publisher
- Magyar Királyi Államnyomda
- Location
- Budapest
- Date
- 1891
- Language
- Hungarian
- License
- PD
- Size
- 15.16 x 21.91 cm
- Pages
- 306
- Categories
- Kronprinzenwerk ungarisch