Page - 322 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország II (2), Volume 9/2
Image of the Page - 322 -
Text of the Page - 322 -
322
a legújabb időkig nem is volt szokás ez áldott talajt trágyázni s a rosz
faekék karczolása után is bámulatos bő terméseket hozott. Most azonban már
észrevehető a kimerülés, különösen a foszfor tartalomra nézve, mi a gazdákat
észszerűbb mívelésre serkenti. S e tekintetben az utóbbi évtized alatt igen
nagy haladás észlelhető. Eltűntek a régi faekék s hasonló kezdetleges dolgok,
helyöket czélszerű gépek és eszközök foglalták el. A trágyát sem használják
már annyira tüzelő szerűi, még kevésbbé kerítésnek, sőt nagyon is méltá-
nyolják felismert becsét. A keleti széleken különben, sovány homokterületek
is vannak, s a kisebb-nagyobb foltokban mindenütt találkozó vak-szik
majdnem teljesen terméketlen.
Főtermék a búza és más kalászosok, továbbá tengeri, repcze, köles,
dohány. Rét igen kevés van, takarmánynövényt is általában keveset termesz-
tenek, minélfogva az állattenyésztés a nagy szikes legelők daczára is aránylag
gyenge lábon áll, bár újabb időben e tekintetben is lényeges javulás észlel-
hető, kivált a ló-, szarvasmarha- és sertéstenyésztésnél, míg a juhászat, az
alacsony gyapjúárak miatt, folyton egyre csökken. Aprómarhát, kivált
tyúkot és ludat nagy számmal nevelnek, a melyekből kereskedésbe is tekin-
télyes mennyiség kerül. A méhészet meglehetős virágzásnak örvend, s kivált
a kabai mézet igen kitűnőnek tartják. Fő mézelő növény a tisztes fű,
mely augusztus közepétől késő őszig virágzik s rendkívül bő mézforrást
szolgáltat.
Legnagyobb csapása e területnek a gyakori szárazság, továbbá a késői
fagyok, melyek miatt kivált a gyümölcstermés minden igyekezet mellett is
fölötte bizonytalan, pedig a gyümölcsfákat igen nagy előszeretettel ápolják.
Az éghajlat egyik szélsőségből a másikba csapong; nyáron rendszerint afrikai
hőség, télen olykor szibériai hideg van.
Erdő aránylag igen kevés van, s kivéve az éjszakkeleti részeket, másutt
erdőnek, úgy szólva, híre sincs; a roppant, 50—60 ezer holdnyi hortobágyi
és angyalházi pusztákon egyes fákat is csak nem régóta lehet látni, mióta
t. i. a kint legelő nyájak oltalmára emitt-amott kisebb facsoportokat
ültettek szélfogónak. Különben sajátságos, hogy az itteni nép újabb időkig
nagy ellenszenvvel viseltetett a fa iránt, s ha a szőlős kertekben egész
gyümölcsösöket ültetett is, de másutt a fát meg nem tűrte. Ne foglalja el a
szabad kilátást, ne zavarja a felséges egyhangúságot! Most már e tekintetben
is változás állott be s nemcsak udvarokon, temetőkben, tanyák körül, hanem
az útak mentén is látni — kivált ákáczfát — eleget.
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Magyarország II (2), Volume 9/2
- Title
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
- Subtitle
- Magyarország II (2)
- Volume
- 9/2
- Author
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Editor
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Publisher
- Magyar Királyi Államnyomda
- Location
- Budapest
- Date
- 1891
- Language
- Hungarian
- License
- PD
- Size
- 15.27 x 21.86 cm
- Pages
- 390
- Categories
- Kronprinzenwerk ungarisch