Page - 454 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország II (2), Volume 9/2
Image of the Page - 454 -
Text of the Page - 454 -
454
átmeneti román ízlésben épült templomának csekély romjai maradtak meg.
A XVI. század derekán mostani helyén alakúit újra a város, melynek amott
szlávok, emitt — mi elég csodálatosnak tetszhetik — törökök voltak alapítói.
A mint azonban első pusztúlása magyar városnak találta, úgy a mai Aradot
is teljesen magyarnak találja az útazó.
Vára a múlt század közepén báró Harsch tábornok terve szerint épült.
Abban az időben azt tartották róla, hogy büszkesége a várépítészetnek;
azonban már II. József megjegyezte, hogy kárba vesztek a rá költött
milliók.
A vár jelentőségének csökkenését nyomban követte a város folytonos
és fokozatos fejlődése. Arad ma a Körös, Tisza s Maros közének népességre
nézve ugyan Hód-Mező-Vásárhely után maradó, de építkezés és közélet
tekintetében legvárosiasabb jellegű helye, mely közel 40.000 embernek ad
otthont. Szépnek azonban csak belvárosát mondhatni, melyet éjszakról dél
felé hosszában hasít ketté egy, a magyar városokat jellemző széles útvonal.
Ennek mentén sorakozik egymás mellé a Fő-út, Andrássy- és Szabadság-tér,
melyekbe csinos mellékútczák nyílnak. A Főtéren pl. a városháza s a kincstár
és az arad-csanádi vasútak palotája stilszerűségökkel is azonnal szembeötlenek
úgy, hogy kevés vidéki város van Magyarország területén, mely szebb tér-
részletet mutathatna föl. E paloták környékén a bérházakat is mind nagyobb
fényűzéssel kezdik építeni; s a pompás aszfalton, távíró- és telefonvonalokkal
behálózott, gázzal jól világított útczákon a közúti vasút s a bérkocsik robogása,
a fényes kirakatok előtt álldogáló, vagy ide-oda tolongó emberek zaja közt
nagy városból érkezett látogató sem kisvárosban érzi magát. Különben is
kényelemmel, sőt részben fényűzéssel berendezett vendéglők és fürdők állnak
itt szolgálatára. Sokat ronthat azonban jó véleményén a vízvezetés és
csatorna-rendszer hiánya, vagy inkább tökéletlensége, a közkertek kevés
száma, valamint az útczák egyenetlen, néhol hézagos építkezése. Ront az a
körülmény is, hogy Aradnak, mely pedig egy görög-keleti román püspökség
székhelye, nincs méltó székesegyháza ; a lakosság zömét tevő római katho-
likusok mindössze két szerény templomban szorongnak. Ellenben valóságos
palotákban helyezvék el az állami és városi iskolák. Teljesen új berendezésű
a színház, mely az Andrássy- és a Szabadság-tér között áll. 1890. október
6-án, a magyar tábornokok ki végeztetésének negyvenegyedik évfordúlóján,
e Szabadságtéren leplezik le a Vértanúk szobrát, melyet az elhúnyt Huszár
Adolf terve szerint, de teljesen átdolgozva Zala György jeles szobrászunk
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Magyarország II (2), Volume 9/2
- Title
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
- Subtitle
- Magyarország II (2)
- Volume
- 9/2
- Author
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Editor
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Publisher
- Magyar Királyi Államnyomda
- Location
- Budapest
- Date
- 1891
- Language
- Hungarian
- License
- PD
- Size
- 15.27 x 21.86 cm
- Pages
- 390
- Categories
- Kronprinzenwerk ungarisch