Seite - 454 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország II (2), Band 9/2

454 átmeneti román ízlésben épült templomának csekély romjai maradtak meg. A XVI. század derekán mostani helyén alakúit újra a város, melynek amott szlávok, emitt — mi elég csodálatosnak tetszhetik — törökök voltak alapítói. A mint azonban első pusztúlása magyar városnak találta, úgy a mai Aradot is teljesen magyarnak találja az útazó. Vára a múlt század közepén báró Harsch tábornok terve szerint épült. Abban az időben azt tartották róla, hogy büszkesége a várépítészetnek; azonban már II. József megjegyezte, hogy kárba vesztek a rá költött milliók. A vár jelentőségének csökkenését nyomban követte a város folytonos és fokozatos fejlődése. Arad ma a Körös, Tisza s Maros közének népességre nézve ugyan Hód-Mező-Vásárhely után maradó, de építkezés és közélet tekintetében legvárosiasabb jellegű helye, mely közel 40.000 embernek ad otthont. Szépnek azonban csak belvárosát mondhatni, melyet éjszakról dél felé hosszában hasít ketté egy, a magyar városokat jellemző széles útvonal. Ennek mentén sorakozik egymás mellé a Fő-út, Andrássy- és Szabadság-tér, melyekbe csinos mellékútczák nyílnak. A Főtéren pl. a városháza s a kincstár és az arad-csanádi vasútak palotája stilszerűségökkel is azonnal szembeötlenek úgy, hogy kevés vidéki város van Magyarország területén, mely szebb tér- részletet mutathatna föl. E paloták környékén a bérházakat is mind nagyobb fényűzéssel kezdik építeni; s a pompás aszfalton, távíró- és telefonvonalokkal behálózott, gázzal jól világított útczákon a közúti vasút s a bérkocsik robogása, a fényes kirakatok előtt álldogáló, vagy ide-oda tolongó emberek zaja közt nagy városból érkezett látogató sem kisvárosban érzi magát. Különben is kényelemmel, sőt részben fényűzéssel berendezett vendéglők és fürdők állnak itt szolgálatára. Sokat ronthat azonban jó véleményén a vízvezetés és csatorna-rendszer hiánya, vagy inkább tökéletlensége, a közkertek kevés száma, valamint az útczák egyenetlen, néhol hézagos építkezése. Ront az a körülmény is, hogy Aradnak, mely pedig egy görög-keleti román püspökség székhelye, nincs méltó székesegyháza ; a lakosság zömét tevő római katho- likusok mindössze két szerény templomban szorongnak. Ellenben valóságos palotákban helyezvék el az állami és városi iskolák. Teljesen új berendezésű a színház, mely az Andrássy- és a Szabadság-tér között áll. 1890. október 6-án, a magyar tábornokok ki végeztetésének negyvenegyedik évfordúlóján, e Szabadságtéren leplezik le a Vértanúk szobrát, melyet az elhúnyt Huszár Adolf terve szerint, de teljesen átdolgozva Zala György jeles szobrászunk