Page - 531 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország II (2), Volume 9/2

531 a török a szép gót stilű templomával ékeskedő Aracs várerőd bevételére ment és azt fölégette. Aracson már 1256-ban benczés apátság virágzott. A templom benczés építő mesterek műve, s még mai romladozó állapotában is legszebb, sőt egyetlen műemléke Dél-Magyarországon a középkori magyar monumentális építészetnek. Most elhagyatottan, pusztán áll a sík vidéken a szintén elpusztult becsei várromokkal együtt. Becse a XVII. század utolsó tizedéig maradt a törökök birtoka. A zentai diadal után császári helyőrség szállta meg. A karloviczi béke következtében Becse vára is lerontatott. A helység, melyet 1690-ben bevándorolt szerbek szálltak meg, a tiszai határőrvidékbe osztatott be, s szegényes faluvá lón. 1748-ban magyar és német telepítvényesek költöztek bele s ugyanakkor alapíttatott a katholikus plébánia. 1783-ban egy maczedóniai görög gyapjúkereskedő, Hadsi Mihály Pál, vette meg a becsei uradalmat a kincstártól, s annak utódai birják azt részben ma is. A jelen század elején tömeges magyar telepeseket szállítottak ide Szegedről és vidékéről. A szorgalmas, iparkodó és kitartó lakosság szárazon és vízen bőven részesülve a természet kedvezményeiben, csakhamar gazdaggá és hírnevessé tette a helységet. Becse Dél-Magyarország gabona- tára és az eleség kivitelének egyik legtekintélyesebb emporiumává lőn a monarchiában. Elénk kereskedése a külföld különböző vidékeiről is vagyonos kereskedőket s horvát hajós népet vonzott ide, kik közül számosan család- jaikkal együtt állandó lakosaivá lettek a folytonosan izmosodó városnak. Egymás után új, csinos épületek emelkedtek, a nagy mértékű kereskedelmi forgalom kényelmére alkalmas szálló- és vendégházak, több százezer mérő gabona elhelyezésére tágas magtárak, továbbá uradalmi kúriák és tiszti lakok épültek, a Tisza-partot téglapárkányzattal rakták ki s díszes sétányokkal látták el. Az utóbbi évtizedekben keletkezett vasútak más irányba terelték ugyan a termény üzlet nagyobb részét, mindazonáltal Török-Becse így is meg tudta őrizni középponti jellegét. Kedvező fekvése a nagy magyar folyam partján, egyenes összeköttetése a bácsmegyei gazdag községek, a Szerémség, Belgrád, Szlavónia és Bosznia ipari és kereskedelmi telepeivel, kivált az év nyári időszakában, forgalmát folytonos élénkségben tartja. Török-Becsét külső csínja, mondhatnók, városi képe, hétezernyi lakossága, nagy számú értelmisége méltóvá teszik, hogy nemcsak Torontálmegye legnagyobb és legvirágzóbb magyar községének tekintessék, de számot tegyen Magyarországon a fontosabb vidéki kisvárosok sorában is. 67*