Seite - 531 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország II (2), Band 9/2
Bild der Seite - 531 -
Text der Seite - 531 -
531
a török a szép gót stilű templomával ékeskedő Aracs várerőd bevételére
ment és azt fölégette. Aracson már 1256-ban benczés apátság virágzott.
A templom benczés építő mesterek műve, s még mai romladozó állapotában
is legszebb, sőt egyetlen műemléke Dél-Magyarországon a középkori magyar
monumentális építészetnek. Most elhagyatottan, pusztán áll a sík vidéken a
szintén elpusztult becsei várromokkal együtt. Becse a XVII. század utolsó
tizedéig maradt a törökök birtoka. A zentai diadal után császári helyőrség
szállta meg. A karloviczi béke következtében Becse vára is lerontatott.
A helység, melyet 1690-ben bevándorolt szerbek szálltak meg, a tiszai
határőrvidékbe osztatott be, s szegényes faluvá lón. 1748-ban magyar és
német telepítvényesek költöztek bele s ugyanakkor alapíttatott a katholikus
plébánia. 1783-ban egy maczedóniai görög gyapjúkereskedő, Hadsi Mihály
Pál, vette meg a becsei uradalmat a kincstártól, s annak utódai birják azt
részben ma is. A jelen század elején tömeges magyar telepeseket szállítottak
ide Szegedről és vidékéről. A szorgalmas, iparkodó és kitartó lakosság
szárazon és vízen bőven részesülve a természet kedvezményeiben, csakhamar
gazdaggá és hírnevessé tette a helységet. Becse Dél-Magyarország gabona-
tára és az eleség kivitelének egyik legtekintélyesebb emporiumává lőn a
monarchiában. Elénk kereskedése a külföld különböző vidékeiről is vagyonos
kereskedőket s horvát hajós népet vonzott ide, kik közül számosan család-
jaikkal együtt állandó lakosaivá lettek a folytonosan izmosodó városnak.
Egymás után új, csinos épületek emelkedtek, a nagy mértékű kereskedelmi
forgalom kényelmére alkalmas szálló- és vendégházak, több százezer mérő
gabona elhelyezésére tágas magtárak, továbbá uradalmi kúriák és tiszti
lakok épültek, a Tisza-partot téglapárkányzattal rakták ki s díszes sétányokkal
látták el. Az utóbbi évtizedekben keletkezett vasútak más irányba terelték
ugyan a termény üzlet nagyobb részét, mindazonáltal Török-Becse így is
meg tudta őrizni középponti jellegét. Kedvező fekvése a nagy magyar
folyam partján, egyenes összeköttetése a bácsmegyei gazdag községek, a
Szerémség, Belgrád, Szlavónia és Bosznia ipari és kereskedelmi telepeivel,
kivált az év nyári időszakában, forgalmát folytonos élénkségben tartja.
Török-Becsét külső csínja, mondhatnók, városi képe, hétezernyi lakossága,
nagy számú értelmisége méltóvá teszik, hogy nemcsak Torontálmegye
legnagyobb és legvirágzóbb magyar községének tekintessék, de számot
tegyen Magyarországon a fontosabb vidéki kisvárosok sorában is.
67*
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Magyarország II (2), Band 9/2
- Titel
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
- Untertitel
- Magyarország II (2)
- Band
- 9/2
- Autor
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Herausgeber
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Verlag
- Magyar Királyi Államnyomda
- Ort
- Budapest
- Datum
- 1891
- Sprache
- ungarisch
- Lizenz
- PD
- Abmessungen
- 15.27 x 21.86 cm
- Seiten
- 390
- Kategorien
- Kronprinzenwerk ungarisch