Page - 131 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Az Osztrák Tengermellék és Dalmáczia (Tengermellék), Volume 10

131 „ducentesima" (örökségi és vásáradó); általában mindenféle tributumot létesített Vespasianus, a szállító eszközökre kivetett adóktól kezdve a „fetensu-ig. E hálátlan foglalkozás mellett a „procurator" sokkal nemesebb hivatalt is vitt : igazgatója volt a gyermekmenhelyeknek, melyeket a nagy Trajanus létesített. A „curator" tiszte volt az utakra, hidakra s általában az összes középületekre felügyelni. Caracalla után (211 — 217) Liburnia is polgárjogot kapott (miben Albona városa már Marcus Aurelius alatt, 174-ben, részesült), és a liburnok a Claudia és Turia tribusban, az isztriaiak pedig már Augustus óta a Pupinia, Lemonia, Velinia, Publicia, Pomptina, Mecia és Arniensis tribusban szavaztak ; pártfogójuk Rómában a Cassiusok rendkívül gazdag családja volt. Katonai tekintetben Isztria Aquileja és Ravenna alatt, Liburnia Ravenna és Scardona alatt állott. Római polgárokká válván, az isztriaiak és liburnok nemcsak fölhagytak a kalózkodással, mely „serillett nevű (könnyű fregattféle) hajóikat olyan hírhedettekké tette, hanem a földmívelésre, iparra és kereskedésre is adták magukat, (kivált a liburnok, kik már korábban is ügyes kereskedők és gyakorlott hajósok hirében állottak); sőt a legmagasabb állami hivatalokat is viselték, kitűntek a hadi tudományban és politikában s a római polgárok összes jogait élvezték. Isztriai volt Titus Statilius Taurus is, Augustus és Agrippa barátja, a ki consul, pontifex, proconsul Africae és a dalmaták legyőzője volt. Isztriából valók voltak Petronius Probus, Fabius Severus és Vibius Varus consulok, továbbá Tiberius legatusa és Thrákia proconsula, Sestius Papelius is. A föliratokon előjön eques (a parenzói M. Sempronius, a pólai M. Aurelius Menofilus), „praefectus fabrorumu (ipari előljáró, Lucius Papirianus), „procurator alimentorum" (élelmi biztos, Titus Aelius), a ravennai hajóhad alprefektusa, a parenzói T. Abudius Verus, „quatuorvir", Publius Martius, „praefectus Pannoniae", Publius Attilius, több „centurio", „decurio", „tribunus militaris" Capo d'Istriában, Pizanóban, Cittanovában, Albonában, Visinadában, Rozzóban, Vistróban és Osseróban. Papi hivatalokat is viseltek; volt köztük „archigallus" (Cybele főpapja, Publius Sintropius), „haruspex" (áldozatjós, L. Verginius Pudens), „sevir augustalis* (egyike az Augustus tiszteletére szolgáló hat főpapnak, Q. Sestius Callistus), „flamen", „fl. hadrianalis", „claudialis". Végűi közűlök derék orvosok („archiater", a császári udvar első orvosa) és művészek is kerültek ki. Még a fölszabadítás (manumissio) jogát is gyakorolhatták egyes családok Isztriában, így a Cal- purniusok, Tertiusok, Marcellusok Agidában (ma Capo d'Istria); a Luciusok, 17*