Seite - 131 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Az Osztrák Tengermellék és Dalmáczia (Tengermellék), Band 10
Bild der Seite - 131 -
Text der Seite - 131 -
131
„ducentesima" (örökségi és vásáradó); általában mindenféle tributumot
létesített Vespasianus, a szállító eszközökre kivetett adóktól kezdve a
„fetensu-ig. E hálátlan foglalkozás mellett a „procurator" sokkal nemesebb
hivatalt is vitt : igazgatója volt a gyermekmenhelyeknek, melyeket a nagy
Trajanus létesített. A „curator" tiszte volt az utakra, hidakra s általában az
összes középületekre felügyelni. Caracalla után (211 — 217) Liburnia is
polgárjogot kapott (miben Albona városa már Marcus Aurelius alatt, 174-ben,
részesült), és a liburnok a Claudia és Turia tribusban, az isztriaiak pedig már
Augustus óta a Pupinia, Lemonia, Velinia, Publicia, Pomptina, Mecia és
Arniensis tribusban szavaztak ; pártfogójuk Rómában a Cassiusok rendkívül
gazdag családja volt. Katonai tekintetben Isztria Aquileja és Ravenna alatt,
Liburnia Ravenna és Scardona alatt állott.
Római polgárokká válván, az isztriaiak és liburnok nemcsak fölhagytak
a kalózkodással, mely „serillett nevű (könnyű fregattféle) hajóikat olyan
hírhedettekké tette, hanem a földmívelésre, iparra és kereskedésre is adták
magukat, (kivált a liburnok, kik már korábban is ügyes kereskedők és
gyakorlott hajósok hirében állottak); sőt a legmagasabb állami hivatalokat
is viselték, kitűntek a hadi tudományban és politikában s a római polgárok
összes jogait élvezték. Isztriai volt Titus Statilius Taurus is, Augustus és
Agrippa barátja, a ki consul, pontifex, proconsul Africae és a dalmaták
legyőzője volt. Isztriából valók voltak Petronius Probus, Fabius Severus és
Vibius Varus consulok, továbbá Tiberius legatusa és Thrákia proconsula,
Sestius Papelius is. A föliratokon előjön eques (a parenzói M. Sempronius,
a pólai M. Aurelius Menofilus), „praefectus fabrorumu (ipari előljáró, Lucius
Papirianus), „procurator alimentorum" (élelmi biztos, Titus Aelius), a
ravennai hajóhad alprefektusa, a parenzói T. Abudius Verus, „quatuorvir",
Publius Martius, „praefectus Pannoniae", Publius Attilius, több „centurio",
„decurio", „tribunus militaris" Capo d'Istriában, Pizanóban, Cittanovában,
Albonában, Visinadában, Rozzóban, Vistróban és Osseróban. Papi hivatalokat
is viseltek; volt köztük „archigallus" (Cybele főpapja, Publius Sintropius),
„haruspex" (áldozatjós, L. Verginius Pudens), „sevir augustalis* (egyike az
Augustus tiszteletére szolgáló hat főpapnak, Q. Sestius Callistus), „flamen",
„fl. hadrianalis", „claudialis". Végűi közűlök derék orvosok („archiater",
a császári udvar első orvosa) és művészek is kerültek ki. Még a fölszabadítás
(manumissio) jogát is gyakorolhatták egyes családok Isztriában, így a Cal-
purniusok, Tertiusok, Marcellusok Agidában (ma Capo d'Istria); a Luciusok,
17*
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Az Osztrák Tengermellék és Dalmáczia (Tengermellék), Band 10
- Titel
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
- Untertitel
- Az Osztrák Tengermellék és Dalmáczia (Tengermellék)
- Band
- 10
- Herausgeber
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Verlag
- Magyar Királyi Államnyomda
- Ort
- Budapest
- Datum
- 1892
- Sprache
- ungarisch
- Lizenz
- PD
- Abmessungen
- 15.02 x 22.23 cm
- Seiten
- 404
- Kategorien
- Kronprinzenwerk ungarisch