Page - 214 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Az Osztrák Tengermellék és Dalmáczia (Tengermellék), Volume 10
Image of the Page - 214 -
Text of the Page - 214 -
214
Mai napság is, mind a horvátok, mind a szlovének, még pedig úgy
az első, mint a második bevándorláskor letelepültek utódai, többnyire föld-
míveléssel foglalkoznak. A férfiak örege és ifja s nagyobb részt az asszonyok
is, úgy szólván, elválhatatlanúl oda vannak kötve földjükhöz. Munkájukat
hol vidám, hol mélabús danolás közt szeretik végezni. A földmívelés mellett
Isztria szlávjainak egyáltalán, de főleg a félsziget nyugati részén lakóknak
fő foglalkozásuk a juhtenyésztés. Az egész Csicsföldön le Promontoréig és
Salvorétől a Schneebergig, valamint a szigeteken is mindenütt találkozunk
az opankát, szűk posztó nadrágot, hosszú, újjatlan gyapjú kabátot (krozat)
s isztriai sapkát vagy kalapot viselő juhászszal, ki kettős sípján (blizni,
dvojnice) hol víg, hol szomorú nótákat fújva mulattatja magát és engedel-
mes alattvalóit. Mikor a hó belepi a magaslatokat, a pásztorok nyájaikkal
levonúlnak a tengerpartra, s míg a tél tart, ott legeltetik birkáikat.
Kézmíves mesterségre Nyugati-Isztria szlávjai csak a legnagyobb
szükségben szánják magukat. Idegen mesteremberek építik házaikat és
istállóikat s készítik azt a kevés házieszközt, edényt, meg ruhaneműt,
a mire szükségük van. Az asszonyok igen szorgalmasak és azon kivűl,
hogy férjüknek a mezei munkában segítenek s a háztartás dolgait végzik,
még az összes férfi és női ruhákhoz szükséges fonalat, vásznat és posztót
is maguk fonják és szövik.
Majdnem az egész isztriai félsziget szlávjainak összes öltözéke még
néhány évtizeddel ez előtt csupa házivászonból s otthon szőtt gyapjúposztóból
készült, s Nyugati-Isztriának a városoktól távolabb fekvő falvaiban, meg a
csicseknél ez még ma is így van. Vasárnap és ünnep alkalmával a férfiak
összes felső ruházata, ú. m. a bokáig érő fehér nadrág, a sötétszínű mellény,
a hosszú újjatlan kabát, a rövid újjas, itt-ott térdig érő fehér nadrág és
fekete szárharisnya, nemkülönben a nőknek jecerma nevű telides tele hímzett,
esóköpönyeghez hasonló, derekukon sárga rézgombos övvel megszorított
köntöse mind gyapjúszövetből van.
A szigeteken élő horvátok életmódja a föntebbi rajztól csak abban
különbözik, hogy ott a fölötte szorgalmas földmíveseken kivűl néhány
matróz és halász is éldegél, s hogy az asszonyok, különösen Cherso szigetén,
a gyapjút többnyire nem háziposztó szövésére, hanem inkább harisnyáknak
és újjasoknak való fonallá dolgozzák föl, melynek egy részét maguk hasz-
nálják, más részét eladják. Veglia szigetén házivászonból való alsóruhát
és fekete felső öltözéket viselnek. A férfiaknál még gyakori a bő nadrág,
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Az Osztrák Tengermellék és Dalmáczia (Tengermellék), Volume 10
- Title
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
- Subtitle
- Az Osztrák Tengermellék és Dalmáczia (Tengermellék)
- Volume
- 10
- Editor
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Publisher
- Magyar Királyi Államnyomda
- Location
- Budapest
- Date
- 1892
- Language
- Hungarian
- License
- PD
- Size
- 15.02 x 22.23 cm
- Pages
- 404
- Categories
- Kronprinzenwerk ungarisch