Seite - 214 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Az Osztrák Tengermellék és Dalmáczia (Tengermellék), Band 10

214 Mai napság is, mind a horvátok, mind a szlovének, még pedig úgy az első, mint a második bevándorláskor letelepültek utódai, többnyire föld- míveléssel foglalkoznak. A férfiak örege és ifja s nagyobb részt az asszonyok is, úgy szólván, elválhatatlanúl oda vannak kötve földjükhöz. Munkájukat hol vidám, hol mélabús danolás közt szeretik végezni. A földmívelés mellett Isztria szlávjainak egyáltalán, de főleg a félsziget nyugati részén lakóknak fő foglalkozásuk a juhtenyésztés. Az egész Csicsföldön le Promontoréig és Salvorétől a Schneebergig, valamint a szigeteken is mindenütt találkozunk az opankát, szűk posztó nadrágot, hosszú, újjatlan gyapjú kabátot (krozat) s isztriai sapkát vagy kalapot viselő juhászszal, ki kettős sípján (blizni, dvojnice) hol víg, hol szomorú nótákat fújva mulattatja magát és engedel- mes alattvalóit. Mikor a hó belepi a magaslatokat, a pásztorok nyájaikkal levonúlnak a tengerpartra, s míg a tél tart, ott legeltetik birkáikat. Kézmíves mesterségre Nyugati-Isztria szlávjai csak a legnagyobb szükségben szánják magukat. Idegen mesteremberek építik házaikat és istállóikat s készítik azt a kevés házieszközt, edényt, meg ruhaneműt, a mire szükségük van. Az asszonyok igen szorgalmasak és azon kivűl, hogy férjüknek a mezei munkában segítenek s a háztartás dolgait végzik, még az összes férfi és női ruhákhoz szükséges fonalat, vásznat és posztót is maguk fonják és szövik. Majdnem az egész isztriai félsziget szlávjainak összes öltözéke még néhány évtizeddel ez előtt csupa házivászonból s otthon szőtt gyapjúposztóból készült, s Nyugati-Isztriának a városoktól távolabb fekvő falvaiban, meg a csicseknél ez még ma is így van. Vasárnap és ünnep alkalmával a férfiak összes felső ruházata, ú. m. a bokáig érő fehér nadrág, a sötétszínű mellény, a hosszú újjatlan kabát, a rövid újjas, itt-ott térdig érő fehér nadrág és fekete szárharisnya, nemkülönben a nőknek jecerma nevű telides tele hímzett, esóköpönyeghez hasonló, derekukon sárga rézgombos övvel megszorított köntöse mind gyapjúszövetből van. A szigeteken élő horvátok életmódja a föntebbi rajztól csak abban különbözik, hogy ott a fölötte szorgalmas földmíveseken kivűl néhány matróz és halász is éldegél, s hogy az asszonyok, különösen Cherso szigetén, a gyapjút többnyire nem háziposztó szövésére, hanem inkább harisnyáknak és újjasoknak való fonallá dolgozzák föl, melynek egy részét maguk hasz- nálják, más részét eladják. Veglia szigetén házivászonból való alsóruhát és fekete felső öltözéket viselnek. A férfiaknál még gyakori a bő nadrág,