Page - 238 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Az Osztrák Tengermellék és Dalmáczia (Tengermellék), Volume 10

238 Kopitar Bertalan szláv nyelvtudós e régi glagolit irodalmi emléket 1836. évben Bécsben cyrill betűkkel és G/agolita Cloziaìius czímmel tette közzé. A codex tizenkét pergamen lapon görög egyházi atyáktól való négy egyházi beszéd fordítását tartalmazta, ú. m. kettőt Aranyszájú Szent Jánostól, egyet Szent Athanasiustól és egyet Szent Epiphaniustól. Ugyanezen nyelv- emléknek egy töredékére később Resch, volt innsbrucki tanár, hagyatékában akadtak rá, melyet Miklosich Ferencz tanár Bécsben, 1860-ban, szintén cyrill betűkkel tett közzé. Hol és hogyan tűntek el e glagolit mű többi részei, senki meg nem mondhatja. A glagolit írás, mint említettük, a régi századokban a Quarnero szigetein igen el volt terjedve, és még mai nap is sok glagolit kézírat található e szigeteken. Mindenekelőtt említendő a Veglia szigetén lévő vrbeniki templom hat glagolit kézirata, a melyek közül kettő missale, pompás initialékkal díszítve, mint az ide mellékelt hasonmáson látható, és négy breviárium. Az egyik missale 1456-ból, a másik 1463-ból való; a breviáriumok a XIV. században készültek. Ezeken a kéziratokon kivűl van még e templomnak egy breviárium-töredéke, mely állítólag a XII. szá- zadból ered. Ugyanezen évszázadbeli egyházi irat-töredékek vannak Petris vegliai kanonok birtokában, melyekből egyet Bercié János 1864-ben Prágá- ban kiadott ó-szlovén olvasókönyvébe is fölvett. A Veglia szigeti Vrbeniken kivűl Castelmuschiónak (Omisalj) és Dobrinjnak is voltak glagolit missaléi, melyeket később Rómába a propaganda könyvtárába szállítottak. Az egyiket 1387-ben, a másikat 1435 és 1450 közt írták. Efféle egyházi kézíratok az isztriai félszigeten szintén el voltak terjedve, így a bécsi udvari könyvtárban egy 1463-ik évben készült zsoltár (saltir) magyarázat van, melyet a Mitterburg melletti Lindarba való Frasic Péter pap írt, és van egy missale, melyet Lajos magyar király egyik lovagja (palaőe vitéz), Novak Kenéz, 1368-ban írt s melyet 1405-ben a nuglai Szent Ilona és Szent Péter temploma számára szereztek meg. Az említett kézíratok kora, továbbá az a körülmény, hogy glagolit evangelium, az úgy nevezett Texte die sacre volt az, melyre a franczia királyok Rheimsban koronázási esküt tettek, mindez eléggé alkalmas arra, hogy a glagolit írásnak kivívja a nagyrabecsülést, a mint hogy IV. Incze pápa 1248-ban ismételten megerősítette a glagolit könyveknek az isteni tiszteleten való használatát. Nagyon természetes tehát, hogy csakhamar a könyvnyomtatás föltalálása után glagolit nyomdákat állítottak. Az első Velenczében keletkezett.