Page - 250 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Az Osztrák Tengermellék és Dalmáczia (Tengermellék), Volume 10

250 tiszta nyelvű, és a valódi ájtatosság szellemétől áthatott „Atyám, legyen meg a te akaratod" (Oce budi volja tvoja) czímű imakönyvével, mely úgy szólván Isztria minden szláv családjában megvan, valamint kisebb ima- könyvével „A kis ájtatos"-sai (Mladi bogoljub) nagyban hozzá járult nemcsak a föld népe olvasó kedvének fokozásához, hanem sokat lendített vallásos és erkölcsi érzelmeinek megszilárdításán is. Az említett püspöknek Rubetic Flórián írta életrajza megérdemli, hogy az életírás mintájának nevezzük. Mint életrajzíró említendő Orsié Mátyás chersói pap is, ki két nevezetes tanférfiúnak, a már említett Volaric Ferencznek és Mátyásnak, írta meg élettörténetét. A szótárírás terén végre a Veglia szigetén levő Vrbenikcn született Parcic Károly O. ferenezrendi barát szerzett érdemeket, kinek olasz-horvát és horvát-olasz szótára két kötetben jelent meg. Jelenleg Rómában, a Collcgium Illyricumban tartózkodik. Ha most azt kérdezzük : milyen része van az isztriai szlovéneknek a szlovén irodalom fejlődésében, e kérdés nem taglalható annak a körül- ménynek figyelembe vétele nélkül, hogy c néptörzsnek csak csekély töredéke az, mely Isztriában él és állandó érintkezésben van a szomszédos trieszti és görcz-gradiskai terűletek szlovénjeivel. Csakhogy az irodalmi téren ismét nincs említésre méltó sem a reformatio előtt, sem a reformatio után lezajlott időből egészen e század kezdetéig. Trüber Primus reformátornak 1563-ban Görczbe érkezése a partvidéki szlovének irodalmi tevékenységére hatástalan volt. Az 1807-ben trieszti püspökké kinevezett japelj György, ki mint a szent írás katholikus fordítója ismeretes, jóllehet tizenkét évig káplánkodott Triesztben, mégsem tartozik az itten említendő férfiak sorába, mert krajnai születésű és előbb halt meg, mintsem trieszti püspökké kinevezését megtudta volna. Az irodalmi pangásból az új, termékenyebb időszakba mintegy átme- netet alkotó írók : Dr. Weiszenthurn Franili, Ernst János, báró Ravnach, Schillertabor és Momiano, meg Ravnikar Mátyás, 1830-tól 1845-ig trieszti és capodistriai püspök. Vesel-Koseski Jánost, mint költőt és idegen irodalmak classicus műveinek, így Byron Mazeppájának, Homerus Iliasa több énekének, Schiller Harangjának, Orleansi Szűzének, Mcssinai menyasszonyának, Dante Divina commediájának és kisebb költemények egész sorozatának fordítóját, a szlovén irodalomtörténetben külön lap illeti meg. Az újabb időből említen- dők : Kosec Ferencz jelentékeny theologiai író, Krizaj Bertalan, Dante és