Page - 522 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben, - Az Osztrák Tengermellék és Dalmáczia (Dalmáczia), Volume 11

522 A mise után érkező látogatókat kávéval és csóröge-fánkkal, almával és mandolával, egy pohárka pálinkával vendégelik meg, aztán ott tartják ebédre s csak, este eresztik haza. Ó-év napján a falubeli legénység a helység előbbkelőit koleda-zenévcl tiszteli meg. Lámpákkal mennek az illető háza elé s bekopogtatván, vagy becsengetvén, olykor harmonikaszó mellett, olykor a nélkül egy-egy éneket mondanak a házigazdára. Új-év napján némely helyütt az a szokás, hogy az azon évben összc- adottak, vagy kereszteltek keresztszüléiknek zöld levelekkel díszített kosár- kában egy kalácsot meg egy pár harisnyát, egy zsebkendőt, vagy némi gyümölcsöt küldenek ajándékba. A gyermekek egy almát, vagy narancsot kérnek az anyjuktól s aztán az apjukhoz viszik, hogy ezüstözze meg, a mire ez tehetsége szerint egy vagy több ezüst tizest dug a gyümölcsbe. Ezzel aztán a gyermekek a rokonokat, vagy a család jó barátait járják sorra, hogy azok is hasonlókép cselekedjenek. Másutt Szent István nap estéjén, vagy Szent János nap reggelén, de néhol új-év és vízkereszt napján is nagy tüzet gyújtanak, mely máglyának szintén „koleda u a neve. Minden ház köteles egy hasáb fával hozzájárúlni, s az e fa egybegyűjtésével megbízott embereknek koledari a nevök. Egyikük dobszóval halad elől s a többi utána házról-házra beszedi a fát, melyet egy „kolediste u nevű szabad téren máglyába raknak. Ezt az illető helyen dívó szokás szerint késő este vagy kora reggel egy erre külön kiválasztott koledar fölgyújtja; a láng föllobbanását az egybe- gyűlt ifjúság puskalövésekkel üdvözli s aztán kolo-tánczra kerekedik. Majd abban versenyeznek egymással, hogy ki tudja legjobban és legügyesebben átugorni a koleda-tüzet. E máglyát, melyet szentnek tartanak, némely helyütt a papnak kell megáldania ; tüzét senkinek sem szabad megpiszkálnia, s a ki elég vakmerő, hogy róla pipára, vagy szivarra gyújt, az pénzbírságot fizet. A koledarok kötelesek a tűzre addig ügyelni, míg a fa teljesen el nem ég s a máglya magától ki nem alszik. Egyes falvakban karácsony és vízkereszt napján a pap beszenteli a házakat, a miért különféle ajándékokat kap, úgy mint egy nagy, kerékalakú finom kenyeret (kolaí), vagy több kisebb édes kolacot, ürüezombot, egy darab szalonnát, vagy pénzt is a helyi szokás szerint. Böjti időben nem szabad a faluban énekszónak hallatszania; ezt különösen a szigetlakók tartják meg szigorúan még ma is. Húsvétkor rokonok és jó barátok piros tojást ajándékoznak egymásnak. Az ünnepi