Page - 578 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben, - Az Osztrák Tengermellék és Dalmáczia (Dalmáczia), Volume 11
Image of the Page - 578 -
Text of the Page - 578 -
578
könnyedén járnak-kelnek, hogy a lábuk alig éri a földet. Mellettök látni az
ügyetlen szabású s merev öltözetű ublii nőket, fejükön az ukosnjaci nevű,
magas koronát viselve, mply keresztbe tűzdelt tűkből van alkotva; továbbá
a vörös sipkás bogdasici nőket és a gazdag nemzeti öltözetű dobrotaiakat.
E nap délelőttje az egyházi ünnepléssel telik el, melyet megint a
Marinerezza kolo-táncza előz meg. A mise után ünnepélyes körmenetben
körűihordják a szent ereklyéit a városnak részben igen is szűk útczáin.
Ezután a tengerészek a püspöki palota udvarán megvendégelik a város és
környéke szegényeit. Este tűzijáték fejezi be a nagy napot. Szent Tryphon
napjára következő első vasárnapon a tengerészek ismét fölfegyverkezve
sorakoznak, hogy 11 órakor díszkíséretül szolgáljanak azon papoknak, kik
a védszent koponyáját a betegekhez és foglyokhoz viszik megcsókoltatás
•végett. Délután a Szent Tryphon téren tombolát játszanak, melynek végével
a Marinerezza ugyanazon módon szolgáltatja vissza a császári és a városi
zászlót az illetékes hatóságoknak, a hogy tőlük átvette volt.
A boccheiek egyéb templomi ünnepei közül említésre méltó még az a
búcsú, melyet augusztus 15-én (régi naptár szerint) nagy pompával tartanak
a savinai görög-keleti kolostorban. Figyelemre méltók még a Madonna
dello Scarpello (Gospa od Skrpjela) nevezetű, mesterségesen alkotott kis
szigeten, Dalmáczia e leghíresebb Mária-búcsúhelyén tartott ünnepélyek ;
továbbá a törökökön 1654-ben aratott győzelem emlékére évenkint május
15-én tartatni szokott búcsú Perastóban, nemkülönben a Boldogságos Szűz
képének az említett szigetről Perastóba s onnan vissza való vitele.
A házközösségnek a Bocchéban ma már csak kevés nyoma látható.
A házas fiak legfölebb apjuk élte fogytáig maradnak együtt a szülői házban ;
annak holta után külön válnak s megosztoznak az örökségen. Ha anyjuk
ilyenkor még életben van, rendesen a legidősb fiúnál marad ; ép így az apa
is, ha fiai még éltében osztoznak meg örökségükön.
Az élet-halálra való bajtársi szövetkezés, vagy választott testvérség
(pobratim) hagyományos intézménye a Bocchéban is megvan még. Valamint
azonban a társadalmi kötelékek ma már mindenütt meglazúltak, úgy ez a
testvériség sem oly szoros többé, mint valaha volt. A keleti egyház híveinél
e szövetséget bizonyos templomi szertartással szokták volt kötni, melynél a
pap a szövetkező bajtársakért imádkozván, végűi megcsókoltatja velük a
keresztet. E szövetség kötésének többfélék lehettek az okai ; a leggyakoribb
mégis valami nagy szerencsétlenség vagy fenyegető veszedelem volt, s az
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben,
Az Osztrák Tengermellék és Dalmáczia (Dalmáczia), Volume 11
- Title
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben,
- Subtitle
- Az Osztrák Tengermellék és Dalmáczia (Dalmáczia)
- Volume
- 11
- Editor
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Publisher
- Magyar Királyi Államnyomda
- Location
- Budapest
- Date
- 1892
- Language
- Hungarian
- License
- PD
- Size
- 15.68 x 21.98 cm
- Pages
- 370
- Categories
- Kronprinzenwerk ungarisch