Page - 617 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben, - Az Osztrák Tengermellék és Dalmáczia (Dalmáczia), Volume 11
Image of the Page - 617 -
Text of the Page - 617 -
617
isteni tisztelet iránt nem viseltetett ellenséges indulattal, bár azt hivatalosan
csak IV. Incze pápa egyik bullája erősítette meg. Erre a glagolit írás
erősen elterjedt Dalmácziában. Glagolit parochiák voltak az egész Éjszaki- és
Közép-Dalmácziában egészen a Narentáig és a közeli szigeteken ; legnagyobb
virágzását azonban Spalato és Zára körűi, meg az ezekkel szomszédos szige-
teken érte el a glagolit írás.
Az ezen időből fenmaradt glagolit kézíratok, nemcsak egyházi, hanem
világi tartalmúak is, igen számosak és azt bizonyítják, hogy a XIII. századtól
a XVI-ig a dalmát nép nagy részénél a glagolit írás és egyszersmind a szláv
nyelv volt az írásbeli közlekedés egyedüli eszköze és az irodalom egyetlen
formája. A nyelv az egyházi tartalmúakban leginkább ó-szlovén, a világi
emlékek azonban tisztán népies nyelven (íakavac tájszólással) szerkesztvék,
s ezért a szerb-horvát nyelv történetére nézve nagyon fontosak. Jóllehet a
glagolit irodalom tartalmilag meglehetősen nagyon szegényes, mégis mint a
nemzetiség hű őrének s a nemzeti önérzet ápolójának megvan a maga
fontossága Dalmácziára vonatkozólag és némileg pótolhatná a dalmát nép
irodalmában azt a hézagot, mely a XV. század második feléig tart, mikor
a költészet először szólalt meg a dalmát városokban. A XVI. századtól
kezdve a glagolica állandóan hanyatlik. A XVIII. század közepe táján még
buzgó védői akadtak a zárai érsekben, a perastói Zmajevic Vinczében és
Bizza Pacificus spalatói metropolitában ; ők a glagolit papok számára
seminariumokat alapítottak, melyek azonban századunk elején újra elenyész-
tek. E semináriumokból mai napság csak egy ilynemű tanszék áll fenn
Zárában.
A cyrill-írást a ragusaiak használták Bosznia- és Herczegovinával való
érintkezésökben. Az ide tartozó emlékek (okiratok) a XII. századtól a XV.-ig
terjednek s érdekes adalékok Ragusa történetéhez ; ezek nem olaszszal erősen
kevert ragusai tájnyelven, hanem jóval tisztább nyelven készültek, a milyen
csak Bosznia- és Herczegovinában található.
Pusztán bosnyák-dalmát sajátság az úgy nevezett bukvica (Dalmácziá-
ban bosaníica, sőt glagolica néven is), mely a cyrill írásnak folyó írású
formája, némely új alakot vegyítve a helyesírásba. Dalmácziában kiválóan a
bosnyák és herczcgovinai határ mentén használták ezt. Többi közt ezen
betűkkel készültek Poljica statutumai (1400-ból való kézírat), egy az
ó-horvát jogra igen fontos forrás-emlék, melynek nyelve (melyet a statutumok
horvátnak mondanak) az újabb stokavacosító cakavac nyelv.
T. 78
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben,
Az Osztrák Tengermellék és Dalmáczia (Dalmáczia), Volume 11
- Title
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben,
- Subtitle
- Az Osztrák Tengermellék és Dalmáczia (Dalmáczia)
- Volume
- 11
- Editor
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Publisher
- Magyar Királyi Államnyomda
- Location
- Budapest
- Date
- 1892
- Language
- Hungarian
- License
- PD
- Size
- 15.68 x 21.98 cm
- Pages
- 370
- Categories
- Kronprinzenwerk ungarisch