Page - 684 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben, - Az Osztrák Tengermellék és Dalmáczia (Dalmáczia), Volume 11
Image of the Page - 684 -
Text of the Page - 684 -
m
arat. Az átlagos gabonaaratás azonban igen silány s a monarchia valamennyi
országa közt a leggyarlóbbak közé tartozik. Búzából ugyanis ez az átlagos évi
termés hektáronkint mintegy 10 hektoliter, árpából pedig 13, tengeriből 16,
rozsból 13, tönkölyből 16, zabból 15, kölesből 15 hektoliter. A legalacso-
nyabb termést Dalmácziának legszélső szigetei, Pago és Arbe szolgáltatják,
a legnagyobbat Imoschi kerülete és vidéke. A mezőgazdaság jövedelme a
lakosság szükségletének fedezésére nem elegendő, s így minden évben nagy
mennyiségű gabnát kell külföldről venni.
A gabonát férfiak, asszonyok vágják kaszával úgy, hogy egymás mellett
közel sorban állnak; aztán a markokat kévékbe kötik. Kézi cséplőgépek
Dalmácziában még nincsenek. A cséplést keményre sulykolt agyag-földű
kerek szérűn cséppel végzik; de még gyakoribb a lovakkal való nyomtatás.
A lovakat külön e czélra készült kötőfékkel nyakuknál fogva egymás mellé
kötik s ezek a szérű közepén levert karó körűi keringenek, mialatt egy
ember szeges végű bottal hajtja őket. Mesterséges szelelő rosták nincsenek,
hanem lapáttal szórnak, s az asszonyok hosszú nyelű vesszőseprőkkel fölözik,
tisztítják a szérűre hulló szemet.
A kukoriczát jól, de pusztán kézi munkával mívelik. A csöveket törés
után a szérűre hordják s ott rakásra hányják. A munkások aztán körűiülik
s megindúl a kukoriczafosztás, melyen vegyesen vesznek részt férfiak, nők,
öregek, meséket mondva s népdalokat énekelve. A fosztott kukoriczacsöveket
megint rakásra hányják s kezdődik a cséplés. Ez elég fáradságos munka.
A férfiak mintegy két méter hosszú vastag bottal körülállják a rakást
s a botot oly magasra emelve, a mint csak lehet, teljes erejükből kezdik
csépelni a tengerit. Az olyan csutkákat, a melyeken még szemek maradtak,
az asszonyok fölszedik s hegyes fával vájják róluk a szemeket.
A szalma téli takarmányúl szolgál. De a kukoriczahéj egy részét eladják,
és pedig jó áron, matrácz-tölteléknek. A belső kerületek lakosai rendesen
piaczra hordják a búzájokat s kukoriczájuk és egyéb szemesterményük egy
részét, s maguk polentával vagy puszta kenyérrel táplálkoznak, mely árpa-
és rozslisztnek köles- és kukoriczaliszttel való keverékéből áll.
A burgonyának a vetésforgóban nincsen határozott helye. A családok
csak a maguk házi szükségletére termesztik és csak néhány faluban, a hol a
talaj a burgonyatermesztésre alkalmasabb, ültetik nagyobb mennyiségben is.
A termesztett fajták különbözők, minthogy a dalmata általában nem igen
szokott valamely meghatározott terményfajhoz ragaszkodni. A kormány
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben,
Az Osztrák Tengermellék és Dalmáczia (Dalmáczia), Volume 11
- Title
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben,
- Subtitle
- Az Osztrák Tengermellék és Dalmáczia (Dalmáczia)
- Volume
- 11
- Editor
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Publisher
- Magyar Királyi Államnyomda
- Location
- Budapest
- Date
- 1892
- Language
- Hungarian
- License
- PD
- Size
- 15.68 x 21.98 cm
- Pages
- 370
- Categories
- Kronprinzenwerk ungarisch