Page - 37 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország III (1), Volume 12/1

37 helyen áll Buda és Pest a többi adózó városok közt. A városok jövedelmei egy sorba vannak helyezve a királynak a bányákból, aknákból és harmin- czadokból bevett jövedelmeivel. Többek közt Ó-Buda és Visegrád is királyi birtok, utóbbihoz számítván a Ros- (ma Szentendrei) és a Csepelszigetet. 1516. II. Ulászló meghalt Budán. Már előbb megkoronázott, de még csak tíz éves fia, II. Lajos, lett ura a budai várkastélynak. Aprii 24-dikén a nemesség nagy számmal és fegyveresen gyűlt a Rákos mezejére, hol Szapolyai is szállásolt. Már kezdték Pestet Szapolyai residentiájának csúfolni Budán. Nagy volt a meghasonlás egy csakugyan főben járó kérdésben, hogy t. i. mikép szervezzék a kormányt. Magyarország sorsa leginkább ezen fordúlt meg. Pesten, igen helyesen, egy kormányzót kivántak; Budán egy sok fejű kormánytanácsot. Nem tudtak megegyezni. A budai urak a király nevében azt követelték, hogy a rákosi nemesség keljen át Budára tanácskozni ; de előbb tegye le a fegyvert. A nemesség, számra 3.000 ember, át is kelt; de nem tette le a fegyvert, s úgy követelt bebocsáttatást a várba. A várnagy, Tomory Pál, fölvonatta előttök a kapuhídat. Erre a nemesség megrohanta a kaput és falakat. De a várnagy néhány ágyút elsüttetett s egyszersmind a hidat gyorsan leeresztvén, a sorakozott őrség kirohant. Altalános lett erre a futás, mi közben sokan az árokba estek. Sok volt a sebesült. Csuda-e, ha ilyen körülmények közt (mint Verancsics írja) az országgyűlésen „semmi jót sem végezének"? 1521. A török szultánok a legnagyobb magyar hősnek, Hunyadi Jánosnak, 1456-diki utolsó harcza után nem léptek többé derék hadakkal Magyarország területére. Az 1521-ig lefolyt 65 év elég volt elhitetni, hogy a szultánoknak vagy szándéka, vagy bátorsága nincs a Duna és Száva vonalától éjszakra teijeszkedni. Meglepő volt, hogy Szelim szultán 1521-ben a Duna és Száva kulcsai, Belgrád és Szabács ellen mert jönni, s azokat, bár hősi védelem után, be is vette. Buda és Pest sokat áldozott ez évben Belgrád védelmére. Vállalkozott arra, hogy ott a Duna partján három új bástyát fog építtetni. Ezen kivűl Buda a bírája, Harbár János, alatt 300 s Pest ugyanannyi gyalogost adott Báthory András keze alá. Ha ezek bejutnak Nándor-Fehérvár falai közé, tán meg lett volna tartható az ország ezen kapuja. De megkésett a segítség. — Főkép a királyi kincstár üres volta okozta Nándor-Fehérvár és a Száva melletti Szabács elvesztését. A kormány kezdett a pénzverőházakban kényszerített forgalmú silány ezüst dénárokat veretni, a mi nagy kárára volt a kereskedésnek.