Seite - 37 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország III (1), Band 12/1
Bild der Seite - 37 -
Text der Seite - 37 -
37
helyen áll Buda és Pest a többi adózó városok közt. A városok jövedelmei
egy sorba vannak helyezve a királynak a bányákból, aknákból és harmin-
czadokból bevett jövedelmeivel. Többek közt Ó-Buda és Visegrád is királyi
birtok, utóbbihoz számítván a Ros- (ma Szentendrei) és a Csepelszigetet.
1516. II. Ulászló meghalt Budán. Már előbb megkoronázott, de még
csak tíz éves fia, II. Lajos, lett ura a budai várkastélynak. Aprii 24-dikén a
nemesség nagy számmal és fegyveresen gyűlt a Rákos mezejére, hol Szapolyai
is szállásolt. Már kezdték Pestet Szapolyai residentiájának csúfolni Budán.
Nagy volt a meghasonlás egy csakugyan főben járó kérdésben, hogy t. i.
mikép szervezzék a kormányt. Magyarország sorsa leginkább ezen fordúlt
meg. Pesten, igen helyesen, egy kormányzót kivántak; Budán egy sok fejű
kormánytanácsot. Nem tudtak megegyezni. A budai urak a király nevében
azt követelték, hogy a rákosi nemesség keljen át Budára tanácskozni ; de
előbb tegye le a fegyvert. A nemesség, számra 3.000 ember, át is kelt; de
nem tette le a fegyvert, s úgy követelt bebocsáttatást a várba. A várnagy,
Tomory Pál, fölvonatta előttök a kapuhídat. Erre a nemesség megrohanta
a kaput és falakat. De a várnagy néhány ágyút elsüttetett s egyszersmind
a hidat gyorsan leeresztvén, a sorakozott őrség kirohant. Altalános lett erre
a futás, mi közben sokan az árokba estek. Sok volt a sebesült. Csuda-e,
ha ilyen körülmények közt (mint Verancsics írja) az országgyűlésen „semmi
jót sem végezének"?
1521. A török szultánok a legnagyobb magyar hősnek, Hunyadi
Jánosnak, 1456-diki utolsó harcza után nem léptek többé derék hadakkal
Magyarország területére. Az 1521-ig lefolyt 65 év elég volt elhitetni, hogy
a szultánoknak vagy szándéka, vagy bátorsága nincs a Duna és Száva
vonalától éjszakra teijeszkedni. Meglepő volt, hogy Szelim szultán 1521-ben
a Duna és Száva kulcsai, Belgrád és Szabács ellen mert jönni, s azokat,
bár hősi védelem után, be is vette. Buda és Pest sokat áldozott ez évben
Belgrád védelmére. Vállalkozott arra, hogy ott a Duna partján három új
bástyát fog építtetni. Ezen kivűl Buda a bírája, Harbár János, alatt 300
s Pest ugyanannyi gyalogost adott Báthory András keze alá. Ha ezek
bejutnak Nándor-Fehérvár falai közé, tán meg lett volna tartható az ország
ezen kapuja. De megkésett a segítség. — Főkép a királyi kincstár üres
volta okozta Nándor-Fehérvár és a Száva melletti Szabács elvesztését.
A kormány kezdett a pénzverőházakban kényszerített forgalmú silány ezüst
dénárokat veretni, a mi nagy kárára volt a kereskedésnek.
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Magyarország III (1), Band 12/1
- Titel
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
- Untertitel
- Magyarország III (1)
- Band
- 12/1
- Herausgeber
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Verlag
- Magyar Királyi Államnyomda
- Ort
- Budapest
- Datum
- 1893
- Sprache
- ungarisch
- Lizenz
- PD
- Abmessungen
- 14.95 x 21.91 cm
- Seiten
- 330
- Kategorien
- Kronprinzenwerk ungarisch