Page - 88 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország III (1), Volume 12/1

88 vannak, dél-nyugati sarkán mintegy kétemeletnyi magasságban egykor mennyezet volt, melyben valamely szent faragott képe állott. A kolostor, melyben utóbb Mátyás király budai egyeteme volt, nyomtalanul elpusztult. IV. Béla uralkodása alatt 1269 — 1270-ben épült Buda várában a negyedik templom, a Szent-Ferencz-rendieknek Ev. Szent Jánosról nevezett temploma. Ez a mai várszínház helyén állott, s a hozzá tartozó kolostorral együtt elenyészett. Ide temettetett 1301-ben III. Endre, az Árpád-házbeli utolsó király. Ugyancsak Béla király szerzetesnóvé lett Margit nevű leánya és ennek társai számára 1252 táján a Margit-legenda szerint lombardiai mesterek által az akkori Nyulak-szigetén, a mai Margit-szigeten, Domonkos- rendi templomot és apáczakolostort építtetett. A királykisasszonynyal együtt hetven apácza vonult a kolostorba; tehát annak is, meg a templomnak is tekintélyes épületnek kellett lennie. A török hódítás elöl az apáczák elmenekültek, az épületek lassankint elpusztultak, s helyökön évek múltával sűrű cserjékkel benőtt domb támadt. Az 1838-ik évi árvíz után a domb lehordásakor kerültek napvilágra a templom maradványai : a toronynak, az előcsarnoknak, a hajónak és a szentélynek többé-kevésbbé magas falai, pillérek, oszlopok és egyéb töredékek, melyeknek némi része a Magyar Nemzeti Múzeumba került, nagyobb részét pedig utóbb széthordták. Az akkor megejtett kutatásokból tudjuk, hogy a templom rendkívül hosszú (62 méter, a miből 30 méter esik a szentélyre, 13 méter széles) egy hajójú, nyugat felől oszlopos csarnokkal, e fölött karzattal és előcsarnokkal biró kora csúcsíves épület volt. A hajó és szentély falaihoz belül voltak építve a támasztó pillérek; csak a szentélyzáradéknak voltak külső támasztó pillérei, s ezeknek gerincztartókkal tagozott féltörzsek feleltek meg belül. Az előbbi pillérek lába igen egyszerű tagozatú volt; épen ilyen a pillérek feje is, csakhogy lefelé fordítva. A karzatot tartó oszlopok fejét két soros lomb- díszítmény övezte. A torony a hajó tengelyén állott. A templomtól éjszakra fekvő kolostor elenyészett, épen úgy a minoritáknak V. István király által alapított kolostora, nemkülönben a Mihály arkangyalról nevezett premontrei templom és prépostság, meg a sziget többi épületei is. A IV. Béla király által Budán és Pesten letelepített és Zsigmond idejében virágzott Johannitáknak Felhévizen, a mai Császárfürdő táján, a Szentháromságról, a Gellért-hegy környékén Szent Erzsébetről és Pesten Szent Miklósról nevezett templomaikat, kolostoraikat és kórházaikat, továbbá Szent Péter vértanúnak a Vízivárososban és Szent Gellértnek a Kelenföldön